A kereszténység és szabadság, az erények és alapos közgazdaságtan tanulmányázását támogató USA bei Acton Intézet pályázat hirdet az úgynevezett Calihan ösztöndíjra. A pályázók köre teológiát, filozófiát, közgazdaságtant vagy egyéb kapcsolódó terülen graduális szinten tanulók köre. A cél olyan hallgatók, illetve szeminaristák támogatása, akik képesek előremozdítani a teológia, illetve a szabad és erényes társadalom kapcsolatának megértését.

A pályázati határidő: 2015. július 15. Részletek az alábbi linken érhetőek el:

http://www.acton.org/program/student_awards/calihan-academic-fellowship

További ösztöndíj lehetőségek itt érhetőek el:

http://www.acton.org/program/student_awards/student-awards-scholarships

Immáron újra Magyarországról írok. Egy hosszú út után kavarognak a fejben a gondolatok, pláne, hogy az Jetlag-al párosul. Még soha sem olvastam Ernst F. Schumachertől, de az Acton University-re való készülés erre is rábírt. Általában Schumacher kapcsán mindenki "A kicsi szép"-et szokta emlegetni, de nekem most egy másik könyv volt előírva: Tévelygők útikalauza (A Guide for the Perplexed). A könyv alapvető problémákat feszeget kompakt módon, egyúttal kicsi és szép (mindössze 200 oldal, kis méretben, nagy betűmérettel.) A hosszabb repülőútba még nekem is belefért.

A tegnap megkezdődött az Acton Insitute Acton University rendezvénye. Ami a valahogy az egyetemek kezdeti időszakának megfelelően működik. Diákok és már szenior diákok szabad akaratukból együtt vannak. Együtt képződnek.

Amiről eddig szó volt az, hogy a szabadság hogyan illeszkedik a keresztény szemlélethez. A sok-sok gondolat közül két fonalat emelnék ki:

1. Acton Intézet (nem mellesleg magyar feleséggel rendelkező) egyik munkatársa, Charlie Self beszélt a szabadság bibliai alapjairól. Kiemelte, hogy a szabadság öt területe van: vallásszabadság, személyes szabadság, politikai szabadság, szakmai/ hivatás szabadság és gazdasági szabadság. "Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak."  (Gal 5,13)

2. Michael Novákot, a kereszténység és szabadság gondolatai mentén egyik meghatározó szerzőt  (lásd egyik korábbi bejegyzést) is lehetőségünk volt személyesen meghallgatni (a bejegyzéshez tartozó képen ő szerepel). Fő üzenete az volt, hogy a Biblia egészében arról szól, hogyan adunk, adhatunk szabad választ Isten hívására. Lord Acton-t idézve a "szabadság nem arra való hatalmat jelent, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk, hanem arra jogot, hogy az tegyük, amit kell."

Vasárnap hajnalban nekivágtam a világnak (még ha egy hétre is) és immáron az Új Világban, az Amerikai Egyesült Államokban gyűjtök tapasztalatokat. Kicsit, mint anno Alexis de Toqueville. Nagyformátumú könyvet nem fogok írni belőle, de egy-egy momentumot mindenképpen megosztok.

A hosszú út Európa és USA közti része a menetrendnek megfelelően zajlott, azonban a belföldi átszállás evidenciát szolgáltatott arra, hogy itt sem minden tökéletes. Sőt! A magyar közszolgálati csatorna egy olcsó légitársaságról szóló ironikus sorozata kelt életre.

Az elmúlt héten szombaton érkezett a hír, hogy 87 éves korában elhunyt John Nash, Nobel-díjas közgazdász. Gyakorlatilag 2-3 év alatt alkotta meg életművét. A Közgazdasági Nobel díjasok című kötetben Forgó Ferenc professzor John Nash kontribúcióját a közgazdaságtan játékelmélet ágához az alábbiak szerint foglalta össze:

"- világossá tette a lényeges különbséget a nem kooperatív és kooperatív játékok között

- definiálta az n személyes nem kooperatív egyensúlyát tetszőleges normál (stratégiai) formában adott játékra, és bizonyította annak létezését véges játékok kevert bővítésére

- a kétszemélyes kooperatív játékok egy új modelljét az alkumodellt fogalmazta meg és levezette az alkumegoldás létezését és egyértelműségét egy axiómarendszerből, valamint egy nem kooperatív játékként megfogalmazott alkufolyamatból."

Kevésbé szakzsargonban fogalmazva John Nash az együttműködés és nem-együttműködés ösztönzőit, eredményeit vizsgálta. Mindez kritikus a gazdaság működése szempontjából.

Írtam itt már egy rövidebbet a vasárnapi zárvatartásról. Írt erről Mike Károly is egy kiválót. Most írtam erről egy hosszabbat elemzőset, tudományoskodóbbat. Íme:
http://plwp.eu/docs/wp/2015/2015-04_Szalai.pdf

Aki nem olvasna erről annyit - különösen vasárnap -, annak itt az összefoglaló, a tanulmányt hét legfontosabb állítása:

János apostol által írt Jelenések könyve elég drasztikusan fogalmaz: "De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál”. (Jel 21,8).

Ma, amikor az örmény genocídium kezdetének 100 éves évfordulójára emlékezik a Világ, és emlékezünk mi is, felrémlenek bennünk mindazon szörnyűségek, amelyek a 20. században a Kárpát medencében és környékén történt. Akár közvetlenül érintették ezek a rémtettek valakinek a családját, akár nem, csak egyszerűen jóérzésű emberekként szomorúsággal tölthetnek el minket mindezen rémtettek. A genocídium kifejezést (szervezett népirtás) egy Raphael Lemkin nevű lengyelországból emigrált jogász alkotta meg 1943-ban. Akinek meghatározó élménye volt, amikor gyermek korában a Quo Vadis című könyvben a korai keresztények Nero császár általi meggyilkolásáról olvasott, aztán a Lengyelországban történt holokauszt vált közvetlen tapasztalattá, és végül Ő dolgozta ki azt a keretrendszert, ami a népirtások nemzetközi jogi kezelését tartalmazza. Természetesen ez a jogi kezelés "nem tűzzel és kénnel égő tóról" szól, hiszen az isteni büntetést nem nekünk embereknek kell kiszolgáltatnunk, persze a vonatkozó perekben (például nürnbergi per esetén) megjelent a halálbüntetés és az áldozatok bosszúvágyát nehéz ilyen helyzetekben csillapítani. Bár a Nemzetközi Bírósági ítéletekben születtek furcsa döntések, az emberek igazságérzete nem mindig kerül helyre, de fontos, hogy napvilágra kerültek, kerüljenek a népirtások, tanuljunk belőle mindannyian. Összességében, ahogy az Acton Intézet blogján Matthea Brandenburg fogalmazta meg Raphael Lemkin rászolgált az Egyszemélyes Nemkormányzati Szervezet (rövidítve ENSZ, de a rövidítést én találtam már ki)  a genocídium ellen címre.

A Katolikus Egyház is az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában egyértelműen fogalmaz a népirtások kapcsán: