Legyőzte a halált!
Ma van a keresztények legfontosabb ünnepe, ez mindennek a kiindulási pontja.Nehéz ilyenkor mit idézni azon túl, hogy: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt."De azért én mégis megosztanék egy a szabadságért, Krisztusért életét adó evangélikus lelkész (Dietrich Bonhoeffer) húsvéti gondolatait. Dietrich Bonhoeffer 1945. április 9-én, azaz éppen pár nap múlva 70 éve halt meg a lossenbürgi koncentrációs táborban. Fő bűne az volt a nemzetiszocialista rendszer szemében, hogy ragaszkodott a tanításhoz és ezért életét is adta. Így válhatott az Acton intézet listáján is példaképpé, a szabadság egyik hősévé. Bonhoeffer gondolatait érdemes olvasni, nemcsak evangélikusoknak, hanem katolikusoknak, vagy egyszerűen bárkinek.
Tekintetünk legtöbbször csak a meghalásra irányul, s nem a halálra. Fontosabbnak látszik: hogyan is állunk a meghalással, mint az, hogyan győzzük le a halált. Szókratész legyőzte a meghalást, Krisztus azonban a halált győzte le, „utolsó ellenségét”.
A meghalást jól intézni nem ugyanaz, mint a halállal készen lenni. A meghalást leküzdeni: emberi képességünk határai közt mozgó dolog, a halált azonban csak a feltámadással lehet legyőzni. Nem a meghalás művészetéből, hanem Krisztus feltámadásából indulhat csak ki az új, a megtisztító szélvihar jelen világunkban. Itt van a válasz erre a mondásra: „Adj nekem egy szilárd pontot, ahol megvethetem a lábam, és az egész földet megmozgatom.” Ha legalább néhány ember ezt valóban hinné, és ez irányítaná földi cselekedeteiben, sok minden másként lenne. A föltámadásból élni: ez a húsvét."
Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!
