Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. (Mt6:1-4)

Kell-e örülni, hogy egy gazdag ember eladományozza vagyonának 99%-át? Persze, ha ez azt jelenti, hogy Isten felé fordul. Jézus nem azt mondta a gazdag ifjúnak, hogy add oda mindened. Hanem, hogy add el, és kövess engem! (Mt19:26, Mk10:21, Lk18:22)

De mi történjen, ha valaki úgy adja oda a vagyonát, hogy nem teszi meg a második lépést? Vagyis, ha az adományozás nem azért történik, hogy Isten felé tudjon fordulni, hanem azért, hogy "küzdjön a társadalmi igazságtalanság ellen", megnyugtassa a lelkét?

Sokszor hangzik el az, hogy az Amerikai Egyesült Államokból csak a kereskedelem által átitatott szokások jönnek át: október 31-én jönnek-mennek a töklámpások és a csontvázjelmezesek, november negyedik péntekjén pedig itt van a Fekete Péntek és a kedvezményekért egymást ölő vásárlók.

Persze ezek is a kép részei a Valentin napi virágokkal együtt, de azért van más is. Ma van Hálaadás napja, amit ünnepelnek november negyedik csütörtökjén az amerikaiak (Kanadában egyébként október második hétfőjén). 

Véget ért a 2015-ös Nobel díjazott megnevezési sorozat. A közgazdasági Nobel díjat Angus Deaton, princeton-i professzor nyerte. Az illetékes bizottság szerint a Skóciában született professzor három területen mutatott kontribúciójával érdemelte ki a Nobel díjat: (1) A kereslet becslése, (2) A fogyasztás időbeni változása (3) A jólét és szegénység mérése. A legfontosabb közös tulajdonság mindezek mögött a hozzáállás, amely szerint a mérés számít, "fejldődés nem vitatható meg koherens definíciókat és azokat támogató tények nélkül" (lásd az Economist vonatkozó cikke) és ehhez azonban szükséges a sokaság sokszínűségének megértése, az egyes egyének viselkedésének, eltérésének felmérése. 

Ha szeretjük, ha nem korunk fontos szórakozási forrását jelentik a televíziós sorozatok. Blogunkon korábban Szalai Ákos merengett el Larry Hagman által játszott Jockey és a kapitalizmus témán.

A napokban Emmy díjat kapott Jon Hamm a Mad Men (magyarul Reklámőrültek) sorozat, Don Draper reklámgurut alakító férfi főszereplője. A Dallashoz hasonlóan megoszlanak a vélemények, hogy mit is tanulhatunk a Mad Menből. Én három dolgot emelnék ki:

Az elmúlt napokban sok támadás éri az Egyházat azért, mert nem segít a menekülteken. Pontosabban nem úgy segít, ahogyan azt "elvárnák" tőle.
Ha esetleg valakit a tények is érdekelnek, nem csak (bel)politikai célokra akarja (ki)használni a menekültek helyzetét: 
Vecsei Miklós, Magyar Máltai Szeretetszolgálat interjúja az Inforádión. (A péntek, ami az elején elhangzik augusztus 28., vagyis még az osztrák határnyitás, illetve a katolikus-ellenes támadások előtt.)

(A kép sajnos nem sokat ad a hanghoz.)

"Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén?

Szent Istvánra emlékezünk ma, ünnepeljük, hogy Magyarországot egy felelősségteljes, ugyanakkor akkor alázattal bíró uralkodó kormányozta az államalapításhoz. Azt hiszem generációnk többsége számára az István a király rockopera meghatározó élmény a tűzijáték mellett István király ünnepéről. Remélhetőleg azért minél többeknek a Szent Jobb körmenet és Szabó Magda Az a szép fényes nap drámájában megjelenő István is megjelenik, mint élő példa.

Az ünnepen érdemes felidéznünk, hogy mi is volt lényege Szent István vezetői hitvallásának, és ebben A szentek élete című művet hívjuk segítségül: "Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók:"Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!''"

Forrás: http://www.katolikus.hu/szentek/0820.html

Napjainkban többször felmerül a kérdés, hogy egy bankár lehet e tisztességes. Mint az alábbiakban be fogom mutatni, alapvetően a banki tevékenység nem hogy ellentmond a jó sáfárság gondolata, hanem pont, hogy összefügg azzal.

Azért is érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert a pénz és pénzügyek iránt van egy természetes bizalmatlanság. Ahogy Friedrich Hayek fogalmazza meg a Végzetes önhittség című művének A kereskedelem és a pénz titokzatos világa fejezetében „abban a pillanatban, hogy az árucserét a pénz által közvetített indirekt csere helyettesíti, a könnyen érthetőség megszűnik, absztrakt interperszonális folyamatok kezdődnek meg, amelyek még a legfelvilágosultabb egyedi látókört is messze meghaladják.” Ebből kifolyólag „... a pénzzel kapcsolatos kettősség talán még legelterjedtebb: a pénz egyszerre jelenik meg mint a szabadság legerősebb, és mint az elnyomás legaljasabb eszköze.” Mint sok minden más dologgal is, a pénzügyi rendszer esetén is nem a pénzügyi rendszer jelenti önmagában a rosszat, hanem a helytelen, nem erényes használat vezet a rosszra. Böjte Csaba ferences atya fogalmazta meg egyszer 2012 novemberében a következőket: „Krisztus nem azt akarja, hogy pusztítsuk el a bankárokat a bankjaikkal együtt, hanem azt szeretné, hogy ők is - akárcsak mindenki más -, az anyagi világot bátran használják, de ne legyenek annak rabjai. Isten nem azt akarja, hogy valakik ellen háborúzzunk, hanem csak azt, hogy a szeretet, a jóság útján járva szabadon kövessük Őt. A pénz csak eszköz, és ezt is akárcsak bármilyen más eszközt, lehet jóra is használni, de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni.”

A római katolikus naptár szerint ma ünnepeljük Nursiai Szent Benedek  rendalapító apát, Európa fővédőszentjének ünnepét. A bencés rend alapítója maradandót alkotott: templomot, kolostort épített, támogatta az arra rászorultakat, egyúttal megalkotta a bencés rend Reguláját, ami a latin rítusú szerzetesrendek szabályainak alapjává vált.Egyúttal a VI. században, amikor is nem volt egyértelmű az út tovább (barbár törzsek uralma versus kereszténység) Benedek életművével ahhoz járult hozzá, hogy Európa a kereszténységre alapozott kulturális gyökérrel lépjen tovább. Ezért is válhatott 1964-ben Európa fővédőszentjévé. Ma amikor sokan Európa kríziséről is beszélnek, érdemes megfontolni, hogy mit jelent a benedeki örökség, mit jelent a benedeki opció ("Benedict option").

Már az előző hétvége, de hétfőn már abszolút mértékben szinte minden a görög krízis és csődhelyzet körül forgott. További megszorítás igénye, kilépés a valutaunióból, Grexit, Igen, Nem: ezek a kulcsszavak. Mindeközben az elmúlt 5 évben mintha az igazi emberi oldal elveszett volna. Mit tesznek az emberek magukért? Mit tesznek másokért? Mit tesznek a keresztények? Mit tesz a Görög Ortodox Egyház? Mit tesznek a katolikusok?