Éppen 8 éve, halt meg Chiara Lubich Templeton- és UNESCO-díjas olasz katolikus egyházi személyiség, az Olaszországból indult Fokoláre mozgalom alapítója és 1943-tól haláláig első elnöke, a Vallások a Békéért Világkonferencia tiszteletbeli elnöke. Az evangéliumi szeretetet és a egységet középpontba állító mozgalom („ Hogy mind egy legyenek, ezekért a szavakért születtünk, hogy hozzájáruljunk megvalósulásukhoz a világban." -– Chiara Lubich) a gazdaságra vonatkozóan is markáns álláspontot határoz meg. A mozgalom álláspontja, hogy a pénzügy és a gazdaság világának globalizációja által egyrészt új perspektívák nyílnak, másrészről viszont egy olyan fejlődési modell nyer egyre nagyobb teret, amely a szegények és gazdagok között elmélyíti a különbséget. Mindez mélyre ható változásokat tesz egyre sürgetőbbé a közgondolkodásban és a gazdasági tevékenységben. Chiara Lubich 1991-es brazíliai útja alkalmával megszületik a Közösségi gazdaság (Economy of Communion) terve: ezzel próbált válaszolni a Sao Paoloi szegénynegyedekben élő emberek rendkívüli nyomorára.  

Az első látásra, hallásra (másodikra is, sokadikra is) utópisztikusan hangzó Közösségi Gazdaság elméletében és gyakorlatában a „szeretet kultúrája” az alap, erre épül a piac és a vállalkozás is: A Közösségi Gazdaságban a „szeretet kultúráját” a hétköznapi gazdasági tevékenység közepette is megélik, ezt támasztják alá immár 25 éve hozzá csatlakozó vállalkozások tapasztalatai. A két vagy több ember által megélt szeretet logikája az, hogy ha kölcsönössé válik, akkor közösséget hoz létre. Aki csatlakozik a közösségi gazdasági projekthez, szabad akaratából úgy határoz, hogy a tulajdonában lévő cég nyereségét felosztja hogy ezzel segítsen a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő embereken, kezdve azokon, akik a projektet animáló lelkiségben osztoznak. és hogy az "adás kultúrájára" képezzen, mely nélkül nem lehet a közösségi gazdaságot megvalósítani hogy a vállalkozása fejlődjön.   Szerintem, ami viszont az egész kezdeményezést megkülönbözteti a kommunisztikus gondolkodástól, hogy az egész szabad akaraton alapul és nem teljes vagyonmegosztásról szól. Ráadásul az egész mozgalom hátterében nemcsak szavak, de tettek is vannak. Ráadásul az üzenet pozitív és cselekvő.

Lorna Gold, Trocaire nevű karitatív szervezet elemzője a Journal of Markets and Morality folyóirat hasábjain 2003-ban a következőképpen fogalmazott a Fokolare mozgalom gazdaságetikai gyökerei kapcsán: "Ami érdekes, hogy a Fokoláre elképzelése nema kapitalista rendszer önmagában való tagadása. Egyszerre ad kritikát jelenlegi kapitalista rendszernek, de pozitív jövőképbe helyezi a gazdagságot és az üzletet. Ahelyett, hogy  egy aszkéta elképzelésre támaszkodna, amely elutasítja a pénzt, egy nagyon pozitív jövőkép irányába tereli a világban a Krisztus megváltó ereje dolgozik a közösségben."