Ma van Lord Acton születésnapja, hiszen 1834. január 10-én született szabadelvű katolikus történész. Ez a szabadelvűség nem szabadosságban, hanem éppenhogy abban mutatkozott meg, hogy a szabadság egyúttal felelősség is. "A szabadság nem arra hatalom, hogy megtegyük amit szeretnénk, hanem jog arra, hogy megtegyük, amit kell." Lord Acton munkásságát annak szentelte, hogy vizsgálja a történelem, vallás és szabadság viszonyát és dokumentálja a vallásos erények és az egyéni szabadság kapcsolatát. Egyetemi tanárként és a brit Parlament tagjaként "gyakorlatban" is hasznosította az elméleti tudást. A világlátott tudós, aki Itáliában született, Németországban halt meg,

 Római katolikus hitéhez egész életében hű maradt, mégha a pápai tévedhetetlenség bevezetése körüli vitákban Ő az ellenzők oldalán állt. Érdekes dolog, hogy a Cambridge-i Egyetemre nem nyerhetett felvételt római katolikus hite miatt, majd 1895-ben Cambridge-i Egyetem Regus professzora lett. Munkásságában fontosnak tartotta, hogy a demokráciának nem a többség diktatúrájának kell lennie, hanem szükség van limitációk bevezetésére, többszintű döntéshozásra (vö. szubszidiaritásra) és a föderalista volt. Ahogy a leghíresebb idézete mondja: "A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál". Tocqueville-el és Montalambertel a korai liberálisok közé sorolható, olyan szabadelvűeket, akik keresztény hitüket ugyanolyan fontosnak tartották, mint a szabadságot (http://www.acton.org/pub/religion-liberty/volume-2-number-4/four-liberalisms). A szabadság pedig nemcsak gazdasági, hanem vallásgyakorlás szabadságát is jelenti.

Magyar nyelven sajnos kevés írás jelent meg eddig Lord Actonról. Üdítő kivétel Horkay-Hörcher Ferenc "Politikai üdvösségtanok" című írása: "Acton liberalizmusa azt jelenti, hogy gondolkodásában kitüntetett értékként szerepel az ember szabadsága. Katolicizmusa pedig annyit tesz, hogy nem pusztán egy álláspont az övé a sok közül Egyház és Állam viszonyáról, hanem olyan álláspont ez, amely a katolikus gondolati hagyomány felől veszi szemügyre e kétféle társulási mód viszonyát." Az eszmetörténész professzor kiemeli, hogy Acton a kereszténység győzelmét a szabadság kifejezésére vezethető vissza. Horkay Hörcher Ferenc kiemeli, hogy Acton történelmileg megalapozott célja egyház és állam elválasztásának és együttműködésének intézményes biztosítása: "a hívő Acton gondolkodásában ez a (katolicizmussal történeti okokból szembenálló) brit önmérséklet jól összeegyeztethető volt a szabadság katolikus elképzelésével. Mint sok tekintetben hátrányt szenvedő kisebbségi katolikus, meggyőződéssel vallotta, hogy ,,a kötelező vallás erőtlen morális motivációként. De az elnyomott vallásosság nem erőtlen. Ellenkezőleg, sokkal hatékonyabb, mint a győzedelmes vallás, melyet az államok tartanak fenn."

(Egy zárójeles megjegyzés: Lord Acton munkásságát az Acton Intézet honlapja nagy részletességgel mutatja be: http://www.acton.org/research/lord-acton)