Kereszténység és kapitalizmus

2016.máj.31.
Írta: d.homolya komment

Lehet-e trendi a kereszténység?

Ma reggel a Pió atyáról elnevezett kávézó helyett kénytelen voltunk a Sri Chimnoy, keleti vallási tanító gururól elnevezett kávéházban inni egy kávét egy kollégámmal. Párhuzamosan egy ismerőssel arról levelezem, hogy a budhizmus mennyivel jobban tudja a spirituális igényeit kielégíteni, mint a kereszténység.

Mindeközben tegnap Szent Johannát ünnepeltük, akinek tetteit bármelyik női polgárjogi harcos megirigyelhetné, Ward Máriáról nem is beszélve. Blogunk köréhez tartozók már felvetették, hogy furcsa a cím: Kereszténység és kapitalizmus. Valahogy mostanában mindkettő kereszttűzben van, és ha valaki erről együtt beszél az még furcsább.

Persze, mint a Mester tanításából tudjunk életünket nem a világ elismerésének kell, hogy szenteljük, hanem annak, hogy örök életet nyerjünk, nemcsak mi, hanem segítsünk másoknak is. Mindez pont nem azt jelenti, hogy trendinek kell lennünk, hanem azt jelenti, hogy fel kell mutatnunk a kereszténység vonzóságát. Szalai Ákos "Az Egyházpolitika gazdaságtana" című cikkében bemutatta, hogy mi a szerepe a versenynek, mi a szerepe a koncentrációnak és humán tőke szempontjainak. Vallások között is van verseny, fontos, hogy be tudjuk mutatni, hogy a kereszténység a Remény vallása, aminek központi eleme, hogy Isten közénk jött és megmutatta a Feltámadással, hogy van Remény. Lehet, hogy ez nem trendi, de ki van ez találva. Aki nem hiszi el, járjon utána és közben hallgasson Csiszér Lászlót, vagy éppen Hannát és igyon hozzá St. Andreát

 

A Szentháromság titka és a sokszínűség.

462px-otechestvo_ikona_novgorod.jpgEgy korábbi posztomban írtam Michael Novakot és A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvét idézve arról, hogy miért is fontos a Megtestesülés, mint erkölcshöz, gazdasági elvekhez hozzájáruló Történés. A Novak által kiemelt 6 tantétel közül az első a Szentháromság. A bizánci rítusú egyház szertartási sajátossága, hogy a nagyobb ünnep másnapján arról emlékezik meg, amihez, akihez kapcsolódik az ünnep. Így a Szentlélekről való pünkösdi megemlékezés után a teljes Szentháromságot ünnepeljük Pünkösd hétfőjén, azaz ma.

Novákot idézve: "A kereszténység egyetlen Isten több személy; így az emberi gondolkodás számára nem idegen, hogy az egész teremtésben - így a társadalmi rendszerekben  is - meglássa az egységben a pluralizmust... Az Isten több, személy és mégis egy..." És jöhet a csavar: mi köze ennek a gazdasághoz: "Mestereim arra tanítottak, hogy mindenben keressem Isten jelenlétét, még a gazdasági politikai életben is. Vonzónak találom a gondolatot, hogy a politikai gazdasági rendszer is egy, és mégis sok. Minden egyes összetevőnek van bizonyos autonómiája, ugyanakkor mindegyik függ a többitől. Mindegyiknek meg vannak a maga működési területei, módszerei, szabályai. Mindegyik fékezi, korrigálja, befolyásolja a többit." Ezek után Novák azt is kiemeli, hogy az egyén és állam között fontosak az úgynevezett közvetítő közösségek (család, kisebb közösségek). 

Most én egy kevésbé látott Szentháromság ikon illusztrációt illesztettem be, de a gyakran látott Rubjlov ikonon különböző ruhája van az angyal formában megjelenő isteni személyeknek. A Szentháromság közösség, nem uniform kollektíva. Merítsünk ma mindannyian ebből erőt és világosságot.

 

 

 

Egyén és közösség: egy konferencia apropóján

Tegnap volt egy rendezvény. Különböző hátterű, alapvetően társadalomtudományi és gazdasági területről érkező értelmiségiek voltak, voltunk jelen. Az elhangzottak 20 évvel, 50 évvel, de akár 100 évvel ezelőtt is elhangozhattak volna.  Sokszor felmerül, hogy nincs új a nap alatt. De az a fontos, hogy a gondolkodók tudjanak együtt gondolkodni, értelmesen vitatkozni. Közösségben. Amíg ez megvan, addig van remény. Michael Novák "A demokratikus kapitalizmus szelleme" című művében alábbiak szerint hivatkozik az egyén közösségi mivoltjának ideáljára (178.o):

Tovább
Címkék: közösség, egyén

Mutass nekem egy oly nagy ravaszt!

shakespeare.jpgTartja magát a (több mint?) pletyka, hogy katolikus volt. Az biztos, hogy sikeres vállalkozó. 400 éve, 1616. április 23-án halt meg William Shakespeare. 

***

A pletykához:

Ha hivatalosan az anglikán egyházhoz tartozott is (a hivatalos hovatartozása még nem bizonyítja, hogy titokban nem katolikus: az 1778-as Papist Act előtt a katolikusok nem csak hivatalt nem viselhettek, de nem lehetett tulajdonuk sem, nem örökölhettek és bizonyos szakmákból is ki voltak tiltva), gond nélkül írt olyan "tűrhetetlen eretnek, katolikus gondolatokról", mint a Purgatórium (Hamlet I felvonás V. szín)

Én atyádnak szelleme vagyok;
Kárhozva, éjjel bolygnom egy korig,
S nappal bezárva lenni láng között,
Míg földi létem undok bűne mind
Kiég s letisztul. (fordította: Arany János)

I am thy father's spirit,
Doom'd for a certain term to walk the night,
And for the day confined to fast in fires,
Till the foul crimes done in my days of nature
Are burnt and purged away.

Szenvedés és feltámadás, lemondás és nyeresé átváltások

tier-2-marketers.jpgA Húsvéti ünnepkörben többször elhangzott, végiggondolhattuk, hogy  keresztvitel és keresztre feszítés nélkül nem érthetjük meg feltámadás titkát, a feltámadás öröme csak Nagypéntek bánatán vezet. Hiszen  "úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn 3,16). Elég profánnak tűnik a gondolat, de nekem a mostani húsvéti időszakban az átváltások (trade-off) közgazdasági fogalma jutott eszembe.

Tovább

A nem kívánt következmények

bastiat.gifA "nem kívánt következmények" szabálya abból indul ki, hogy minden cselekvésünknek lehet olyan következménye, ami a kívánttal ellentétes. A szabadpiaci mechanizmusokat támogatók egyrészt hangsúlyozzák, hogy a szabadpiaci tranzakciók nem elsőre adódó következménye a spontán rend, másrészt az is fontos, hogy a szabályozásoknak is vannak nem kívánt, ellentétes hatásai.A témához kapcsolódóan Frederic Bastiatot szoktát emlegetni, akit Joseph Schumpeter osztrák-amerikai közgazdász "a valaha élt legbrilliánsabb gazdasági újságírónak" nevezett: "..a hatások közül csak az első az, amelyek egyből az okaival együtt látunk tehát, ami látható. A többi csak szép sorjában mutatja meg magát... A jó és a rossz közgazdász között ez a nagy különbség.  Az egyik csak a látható hatásokat vizsgálja, míg a másik minden látható hatást megvizsgál, valamint szükséges nek tartja, hogy előretekintsen."

Tovább

Emlékezés: Chiara Lubich és a Közösségi gazdaság

chiara_lubich_brazil-200x123.jpgÉppen 8 éve, halt meg Chiara Lubich Templeton- és UNESCO-díjas olasz katolikus egyházi személyiség, az Olaszországból indult Fokoláre mozgalom alapítója és 1943-tól haláláig első elnöke, a Vallások a Békéért Világkonferencia tiszteletbeli elnöke. Az evangéliumi szeretetet és a egységet középpontba állító mozgalom („ Hogy mind egy legyenek, ezekért a szavakért születtünk, hogy hozzájáruljunk megvalósulásukhoz a világban." -– Chiara Lubich) a gazdaságra vonatkozóan is markáns álláspontot határoz meg. A mozgalom álláspontja, hogy a pénzügy és a gazdaság világának globalizációja által egyrészt új perspektívák nyílnak, másrészről viszont egy olyan fejlődési modell nyer egyre nagyobb teret, amely a szegények és gazdagok között elmélyíti a különbséget. Mindez mélyre ható változásokat tesz egyre sürgetőbbé a közgondolkodásban és a gazdasági tevékenységben. Chiara Lubich 1991-es brazíliai útja alkalmával megszületik a Közösségi gazdaság (Economy of Communion) terve: ezzel próbált válaszolni a Sao Paoloi szegénynegyedekben élő emberek rendkívüli nyomorára.  

Tovább

Az igazság szabaddá tesz - Amerikai anzix az Acton Intézet 10. nyári kurzusáról

 

Megjelent a Görögkatolikus Szemlélet 2015. téli számában

dscf8846.JPGAzt hiszem minden laikus foglalkozást űző ember számára fontos kérdés, hogy hitét hogyan tudja összeegyeztetni a foglalkozásával, találóbban megfogalmazva civil foglalkozásunkkal hogyan tudjuk hitünket építeni, hitvallásunkhoz hozzájárulni. Én is ezt keresem régóta, ami közgazdászként nem mindig egyszerű, sőt néha kifejezetten nehéz. Ebben az útkeresésben volt egy kitüntetett pont: még 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémián tartott az Acton Institute nevű amerikai egyesült államokbeli és az Europa Institute bécsi székhelyű „agytrösztök” Erkölcs és jogrend a piacgazdaságban címmel konferenciát. Itt találkoztam sokakkal együtt először azzal a gondolattal, hogy keresztény hit és gazdaság összeegyeztethető, sőt össze kell egyeztetni a kettőt: egyrészt a szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet, másrészt a szabad piac biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit.

Tovább

A haveri kapitalizmusról

Sok baloldali, szocialista barátommal folyó vitánk alapja az, hogy a kapitalizmus szóról nekik egyből az jut eszükbe, hogy ott a politikusok a "nagyok" érdekeit védik. (Persze  pontosabb azt mondani, hogy a "nagyok" közül azokét, akik egyben "haverok" is.) Amikor mi itt a kapitalizmus erényes voltáról beszélünk, akkor természetesen nem erről beszélünk, hanem arról, hogy a kapitalizmus - minden ellenkező híreszteléssel szemben - a szabad és önkéntes tranzakciókra, cserékre, kooperációkra épül. Nem a haveri kijárásra, a politikusok-bürokraták barátságának (és akkor finomak voltunk...) keresésére. A vita tárgya az, hogy lehetséges-e ilyen forma, vagy csak "haveri kapitalizmus" létezik.

Tovább

Ajánló: Kris Mauren, Acton Institute

Sokszor hasonlítanak minket az Acton Institute-hoz. Van benne valami, e azért nekem személy szerint fenntartásaim is vannak velük szemben. (Fenntartásom röviden: nem az a kérdés, hogy a piac jó-e, hanem, hogy tudunk-e nála jobbat - illetve persze az is jó kérdés, hogy mi a piac...)
Most azonban tiszta szívemből ajánlhatom Kris Mauren-nek az Acton Institute alapítójának magyarországi interjúját: http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160220_kris_mauren_ferenc_papa_alabecsuli_a_szabad_piacot

süti beállítások módosítása