Ajánlatok hétvégére

Robert Sirico atya (az Acton Intitute egyik alapítója) több interjút is adott a héten Defending the Free Market: The Moral Case for the Free Market Economy címen megjelent új könyve kapcsán Rómában. Zenitnek adott interjújában többek között kifejtette gondolatait az anyagi világról:

Azt hiszem Chesterton mondta, hogy a katolicizmus a tárgyak vallása, amelyen ő az Egyház megtestesült természetét értette. Van füstölőnk, és harangjaink, csengettyűink, és gyertyáink, és miseruháink, és sok más hasonló. Más szóval – ha nem csak a liturgiát tekintjük – az anyagi világ jó. Látjuk ezt a Teremtés könyvében is. Isten ebbe az anyagi világba helyez minket, és arra kér, hogy itt próbáljunk szentek lenni.

[...] a gazdaság [...] lényegében olyan megoldások, olyan út keresése, ami összhangban van a természetünkkel, ami etikus, megfelelő és hatásos. A gazdaság a természetünket Isten dicsőségére használja fel. [...E]zt teszi a vállalkozó, aki a dolgok új módon, új kombnációban kezdi használni, aki kapcsolatokat épít, aki marketing révén új üzletet vezet be a piacra. Ő ezzel sok a munkában résztvevő családot lát el; sok fogyasztón segít, akik - mivel olcsóbban és jobb minőségben juthatnak hozzá az árukhoz, szolgáltatásokhoz - pénzt takaríthatnak meg [...] Mindezzel ő is Isten dicsőségére használja a természetet. Ez a vállalkozás; ez az üzlet.

***

Sirico atya adott interjút a Vatikáni Rádiónak is, amelyről a beszámoló, illetve az interjú (angolul) meghallgatható itt.  

***

Anthony Esolen Catholic Social Teaching: It’s Time to End the Misrepresentations című cikkében, amely egy cikksorozat kezdő darabja egy a katolikus társadalmi tanítást elemző sorozatnak a tanítás kapcsán megjelenő eretnekség (vagyis a nekünk tetsző gondolatok kiválogatása) ellen emel szót:

Elegem van. Elegem van abból, hogy azt kell hallgatnom, hogy a Katolikus Egyház tanítása a szexről és a házasságról egy dolog (régimódi csecsebecse), de a Katolikus Egyház tanítása a szegényekről való gondoskodás kötelességéről más kérdés (ezt márványtalapzatra kellene állítani). Elegem van abból, hogy azt hallom, hogy a Katolikus Egyház tanítása az egyházról és annak autoritásáról egy dolog (egy elzárva tartandó kínos latin nyelvű, piros szélű könyvecske), de a katolikus tanítás a laikusok szerepéről más kérdés (menjünk tovább ezen az úton!). Nem, az egész az. Amit az Egyház a válásról mond elválaszthatatlan attól, amit a szegényekről mond. Amit arról tanít, hogy Krisztus valóságosan jelen van az Eucharisztiában elválaszthatatlan attól, amit arról mond, hogy az ember egyenlőnek teremtetett, de sok tekintetben fenn akarja tartani az üdvös egyenlőtlenséget is. Ha nem látjuk a hit egységét, akkor nem csak az igazság egyes darabjai kerülik el a figyelmünket, de mindaz, ami megmarad, amit igazságnak hiszünk egy rákhoz  hasonló szörnyeteggé válhat, amely megpróbálja lerombolni a húst.

***

Az Acton Institute blogján Bruce Edward Walker mutatja be a Cato Institute Silent Spring at 50: The False Crises of Rachel Carson című kiadványát. A könyv Rachel Carlson  épp 50 éve megjelent Silent Spring című művének hatásait elemzi. Carlson a modern környezetvédelem egyik apostola, aki azonban egyben a környezetvédők jól ismert túlzásait is megalapozta könyvével. Walker sorait így zárja: 

Silent Spring at 50 nem egy környezetvédelem ellenes kapitalista kiáltvány. A gyűjtemény esszéi világosan megfogalmazzák, hogy szilárd tudományos alapokon állva miért fontos a szabadpiac hívein számára - éppúgy mint mindenki más számára - is a környezet minőségének védelme, az emberek és az állatok egészségének megőrzése. A Föld isten ajándéka mindannyiunknak, de az, ahogy Rachel Carlson, majd azóta az ő téves környezeti teológiájának követője bálványozza a természetet ellentétes a valódi tudományossággal, amely megengedi, hogy az ember leküzdje a pestist és az éhezést.

***

A Catholic World Report-on James V. Shall, S.J. Where Are The Catholics? című írását, amelyben arról tűnődik, hogy a katolicizmust kell a modernitáshoz mérni, vagy a modernitást a katolicizmushoz, egy konzervatív zsidó rádióinterjúja inspirálta:

A program vendége egy magát konzervatív zsidóként leíró férfi volt. Az Egyesült Államokban növekvő vallásüldözésről beszélt. A program során többször is kiemelve, hogy ennek elsőszámú célpontjai a katolikusok . Az Első Alkotmánykiegészítésben megkövetelt vallásszabadság ma már majdhogynem csak írott malaszt, ha a keresztényekről és konkrétan a katolikusokról van szó.

Megjegyezte, hogy ha mindez bármilyen más vallási csoport vagy egyház ellen irányulna - különösen, ha az Iszlám ellen - az egész világ tudna róla. Komoly fenyegetés ez. Iszlám országokban templomokat gyújtanak fel. Keresztényeket ölnek. És a kormány vagy a tömegmédia alig szólal meg. Szinte egyedül a Katolikus Liga és Bill Donohue hangja hallatszik, amikor szisztematikusan meg kell védeni a katolikus álláspontot. A meghívott nem értette ennek a csendnek az okát. Úgy vélte ez részben annak is köszönhető, hogy maguk a katolikusok sem tartják ezt lényegesnek, vagy nem is értik ennek fontosságát. Azt gondolják, majd elmúlik.