1978-ban, amikor  Karol Józef Wojtyłat pápává választották a katolikusok Közép-Európában egy baloldali diktatúrában (egy a korábbiakhoz képest okosabb, puha és épp ezért az ellenállás megtörésére sokkal alkalmasabb diktatúrában) éltek. Egy olyan régióból érkezett a pápa, ahol a korábban a "békepapság" a baloldali diktatúrával való kiegyezést hirdette. Egy olyan régióból, ahol a Katolikus Egyház híveinek száma erősen visszaesett.  

II. János Pál segítségével (is) régiónk szabaddá vált, és egy ilyen "problémás régióból" érkező pápa az egész Egyházat megerősítette, és - amiről mi itt soha nem fejeltünk el szólni - a szabad világ (igaz nem hibátlan) kapitalista rendjével való szoros kapcsolatát  felismerte és hirdette.

2013-ban az új pápa Latin-Amerikából érkezik, amelynek nagy része baloldali diktatúrában (egy a látszatokra ügyelő, okos, puha és épp ezért a vallásosság megtörésére alkalmasabb diktatúrában) él. Egy olyan régióból, amely miközben a társadalmi igazságosságra hivatkozva fennen hirdeti a katolicizmussal  való kapcsolatát, a legalapvetőbb keresztény értékeket sértő törvényeket hoz. Egy olyan régióból, ahol korábban a felszabadításteológia a kommunizmussal való kiegyezést hirdette. Egy olyan régióból, amit ugyan mindenki per definitionem "katolikusnak" tekint, de ahol a világon mindenhol térítő evangéliumi protestáns közösségek a legnagyobb sikerekről számolnak be. 

Imádkozzunk az új pápáért! 

Kérjük, hogy járjon közben érte az őt bíborosi rangba emelő Boldog II. János Pál!

(Foto: Catholic Memes)