Nagy visszhangot vált ki az utóbbi napokban a felszabadításteológia "rehabilitálása". Felkapta a sajtó (a hazai katolikus sajtó is), hogy a Müller püspök, akit még XVI. Benedek nevezett ki a Hittani Kongregáció élére, 2004-ben közös könyvet írt Gustavo Gutiérez, perui domonkos szerzetessel, ami épp most jelent meg - valóban jelentősnek tekinthető médiaesemény kíséretében - olaszul. De mielőtt valaki ebben a - számomra nem túl kedves - felszabadítás teológia "hivatalos rangra emelését", a "ferenci nyitás" újabb elemét látná, nem árt emlékezni. Hogyan írt épp a könyv megjelenésének évében Bergoglio a felszabadításteológiáról?

"Con el derrumbe del imperio totalitario del “socialismo real”, esas corrientes quedaron sumidas en el desconcierto, incapaces de un replanteamiento radical y de una nueva creatividad."

[A létező szocializmus totalitárius birodalmának összeomlásával ezek az eszmék tarthatatlanná [zavarossá] váltak, képtelenek a radikális átalakulásra, megújulásra.]

(Tegyük hozzá: a szocializmushoz hasonlóan utópiának minősíti ugyanitt a piaci önszabályozásban bízó neoliberális kapitalista receptet is.)

Ferenc pápa Latin-Amerikából érkezett, ezért várható volt, hogy a felszabadításteológia hívei elérkezettnek látják majd az időt a "rehabilitálásra". Ugyanakkor már az legelső kommentárok is kiemelték, hogy - szemben sok latin-amerikai egyházi vezetővel - Bergoglio soha nem volt a felszabadításteológia követője, sőt ellenfelének tekintette. (Ahogyan a jezsuita renden belül sem a "főáramhoz", hanem a konzervatívok közé tartozott.)

Persze ez nem akadálya annak, hogy sokan - a zsinathoz hasonlóan - Ferenc pápában is a szerintük időszerű fordulatot, a törést és ne a folytonosságot lássák. (Hiába adta ki saját neve alatt a gyakorlatilag az elődje által írt enciklikát.) Mivel sokan szeretnének ismét éles különbséget tenni egyrészt II. János Pál "konzervatív" és XVI. Benedek "tradicionalista" egyházvezetése, másrészt a "napjaink problémáira lényegesen nyitottabb, liberálisabb" ferenci politika között, nem árt hangsúlyozni, hogy Gerhard Ludwig Müller bíborost az a XVI. Benedek nevezte ki, aki a Hittani Kongregáció vezetőjeként aláírója volt a felszabadítás-teológia tarthatatlan nézeteit elutasító dokumentumoknak (Libertatis Nuntius és Libertatis Conscientia) - nyilvánvalóan tudva a Gutiérezzel közös könyvről is.