JP-6.jpg

Kereszténység és kapitalizmus

Kettős meggyőződés vezérel bennünket: (1) A kapitalizmus a keresztény értékek szempontjából alapvetően pozitívan ítélendő meg, és biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit. (2) A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet (caritas).

Friss topikok

Címkék

abortusz (4) adó (1) Alasdair MacIntyre (1) Anthony O’Hear (1) archeologizmus (1) bolsevik (1) Caritas in Veritate (12) Centesimus Annus (14) család (4) Danube Institute (1) demokrácia (1) dohányzás (2) Dominus Iesus (1) egyén (1) egyszerűség (1) ENSZ (1) erények (4) etikus gazdaság (2) felelősség (4) felszabadításteológia (1) Ferenc pápa (1) Foci (1) foci (1) fogyasztás (1) fogyasztóvédelem (1) George Weigel (1) hagyomány (1) hagyományos liturgia (2) hirdetés (1) Horkay Hörcher Ferenc (1) hvg (1) igazságosság (4) igazságos háború (1) II. Vatikáni Zsinat (1) Illyés Gyula (1) individualizmus (1) internet (2) irigység (1) Jelenits István (1) jóléti állam (1) Joseph Ratzinger (1) kapitalizmus (10) Katekizmus (2) katolikus egyház (1) kereszténység (1) kockázat (1) kockázatvállalás (2) kommentár (1) kooperáció - együttműködés (7) kormányzat - állam (9) környzetvédelem (2) korrupció (1) köszöntő (1) középkor (2) közjó (1) közösség (1) Laborem Execens (1) Laborem Exercens (4) lázadás (1) libertárius (1) listázás (1) liturgia (2) lobbi (1) materializmus (1) média (2) Mediator Dei (1) megtakarítás (1) menedzser (2) monopólium (1) munka (7) Munka (1) népi (1) néznivaló (1) olvasmány (5) önzés (1) ősegyház (1) pápa (1) pénzügy (5) perszonalizmus (5) piaristák (1) politika (1) Populorum Progressio (1) PPKE (1) program (1) rádió (1) reguláció (2) Rerum Novarum (7) Ronald Coase (1) sajtó (1) Sirico (1) szabadság (1) szegénység (1) szeretet (1) szerződés (1) szocializmus (1) szolidaritás (2) szubszidiaritás (9) társadalmi tanítás (6) tekintély (1) Thomas Becket (2) Tocqueville (1) tolerancia (1) totalitárius (1) tulajdon (5) újraelosztás (1) vállalat (1) vallásszabadság (9) Veritatis Splendor (1) XVI. Benedek (4) Címkefelhő

Vezetés és kereszténység: felelősség és szolgálat

2014.12.21. 21:29 d.homolya

 

A civil életben működő vezetők és menedzserek a gyakran alkalmazott sztereotípiák szerint mindenhez közel vannak, csak a hithez, kereszténység nem. Ahogy sokszor tévedünk, ha sztereotípiákra hallgatunk, ez esetben is érdemes a dolgok mögé nézni.

Az Egyház társadalmi tanítása azért helyén kezeli ezt a kérdést, kiemelve a gazdasági vezetők szerepét, hangsúlyozva a jo_pasztor.jpgfelelősségüket az erkölcsi téren is: "Társadalmi nézőpontból központi jelentőségű a vállalkozók és menedzserek szerepe, mert ők olyan technikai, kereskedelmi, pénzügyi és kulturális kapcsolatok kötelékeiben dolgoznak, amelyek a modern vállalkozói valóság ismertetőjegyei. Abból a tényből következően, hogy az üzemi döntések a vállalkozói tevékenység folyvást növekvő komplexitása miatt összekapcsolódó hatások, nem pusztán gazdasági, hanem egyben társadalmi hatások sokféleségét hozzák magukkal; a vállalkozói és vezetői felelősségviselés megköveteli, túl a szakadatlan szakmai modernizáción, az erkölcsi mozzanatok folyamatos tudatosítását is, aminek az ezen a területen tevékenykedőket személyes döntéseikben vezetniük kell." (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 344-es bekezdés)

 

tovább »

Felkészülés és vásárlás: rajtunk is múlik

2014.11.16. 18:08 d.homolya

visitation-of-the-bvm.jpgAz idei október is úgy indult, hogy már megjelentek a kis csoki mikulások az áruházakban. Egy éve ilyenkor kifejtettem, hogy az adventkor elsősorban arra készülünk, "megkapjuk... a megtestesülő élő Isten igéjét, és részesüljünk drága testéből" (Tesszalonikai Simeon).  Most is erre kapunk lehetőséget, nem arra, hogy tömött sorokban vásároljunk.  Az egyházi évvel együtt azért is járunk évről-évre körbe, hogy mindezt újból és újból megtapasztalhassuk.  A keleti katolikusoknál Karácsonykor is 40 napos böjtöt jelent az Advent (azaz már most szombaton, november 15-én elkezdődött), míg a római katolikusoknál december 25-ét megelőző negyedik vasárnap kezdődik el  (idén november 30-án) .  

A hazai közéletben most napirendben lévő téma a boltok vasárnapi nyitvartása. Úgy hogy nem csak öngamában a karácsonyi láz kapcsán is szeretném blogunk olvasóinak figyelmébe ajánlani az általunk követett Acton Intézet blogján megjelent írást Jordan J. Ballor klaviatúrájából Amazon, Kmart, and the Moral Limits of Shopping címmel. A cikkben a következő gondolat egyfajta esszenciaként jelenik meg:

Összefér-e kereszténység, demokrácia és közmorál?

2014.11.07. 18:45 Jajdoni Ábel

AnthonyOHear.jpgÖsszeegyeztethető-e a demokrácia, a kereszténység és a közmorál? Erről tart előadást Anthony O’Hear, a Királyi Filozófiai Intézet igazgatója a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának budapesti, Szentkirályi utcai épületében, november 11-én, kedden, a Danube Institute szervezésében a Mandiner tudósítása szerint.

Anthony O’Hear politikai erkölccsel, politikai filozófiával, tudományfilozófiával és vallásfilozófiával foglalkozik, szakterülete az oktatás, tíz éve a brit kormány oktatásügyi tanácsadója – különösen befolyásos volt Margaret Thatcher és John Majos miniszterelnöksége idején.

Az ő előadását Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiatudományi Intézete igazgatójának, a Pázmány Politikaelméleti Doktori Iskolája vezetőjének reflexiója követi.

Az előadásra a regisztráció kötelező.

XVI. Benedek 2014. októberében az igazság fontosságáról

2014.11.05. 15:45 akos.szalai

xvibenedek_jpg.jpgCapitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli (a Szent Mihály Laikus Káptalan), amely a hagyományos római (ún. tridenti) rítusú misék magyarországi résztvevőit, kedvelőit tömöríti, közli XVI. Benedek lemondása óta tett első első nagy megszólalásának magyar fordítását. XVI. Benedek ezen üzenete, amelyet a Pápai Urbaniana Egyetemnek küldött, amikor annak frissen újjáépített aula magnáját róla nevezték el - a családokról tartott szinódus utáni napokban került nyilvánosságra.

A misszió  fontosságáról például ezekkel a gondolatokkal támasztja alá:

"Nem lenne-e helyesebb és illőbb, ha a vallások egymásra találnának a párbeszédben, és közösen munkálkodnának a világ békéjén? Ezzel azonban szembeállítható egy másik kérdés: vajon a dialógus helyettesítheti-e a missziót? Ma sokak közös eszménye, hogy a vallásoknak a gyakorlatban tisztelniük kell egymást, és az egymással folytatott párbeszédben a békét célzó közös erővé kell válniuk. [...] Az igazság kérdése, amely kezdetben mindennél inkább foglalkoztatta és mozgatta meg a keresztényeket, ebben a gondolkodásban zárójelbe kerül. Ez az eszme föltételezi, hogy végső soron az Istenről hiteles tudás nem nyerhető, és hogy legjobb esetben is csak szimbólumok készletével lehet jelenvalóvá tenni azt, ami szavakkal kimondhatatlan. Az igazságról való lemondás realisztikus és hasznos álláspontnak tűnik a világ vallásai közti béke érdekében. És mégis halálos a hit számára. A hit elveszíti kötelező erejét és komolyságát, ha mindent — végső soron egymással felcserélhető — szimbólumokra redukálunk, melyek csak távolról képesek utalni az isteni természet egyébként megközelíthetetlen misztériumára."

A teljes szöveg: Az igazság megtagadása a hit halála

2. Nemzetközi Vidd El Sörözni a Papodat nap!

2014.09.07. 13:13 akos.szalai


tridentine2_1.jpgEz persze nem egy valódi világnap. Az ENSZ-nek még nem jutott eszébe. (Valamiért...)  De attól még csinálhatunk úgy, mintha az lenne. A tavalyi beharangozónál jobbat idén sem tudok. 

Most talán annyi tudományt tennék hozzá, hogy felhívom a figyelmet egy érdekes közgazdasági kutatásra és egy jogász, joggazdász véleményére arról, hogy miképp is kellene az egyébként az átlagos munkavállalóknál lényegesen többet, és idős korukban, betegen is  sokat dolgozó papokat, lelkipásztorokat jutalmazni, fizetni. Ennek a jutalmazásnak talán a legbiztosabb módja, ha ilyen "nem formális", "nem pénzbeli" "jutalmakat" is kapnak.

És itt az eredeti kezdeményező.

 

A vallásüldözésről

2014.08.13. 08:13 akos.szalai

"Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát." (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikke) 
A magam részéről nagyon nem vagyok napjaink emberi jogi mozgalmának híve. épp azért, mert ezt a cikket, mintha negligálná, és alárendelné az adott politikai közösség (az állam) akaratának - hol enyhébb formában (mint ahogy azt az Egyesült Államok bírósága kimondta a Hobby Lobby ügyben), hol összehasonlíthatatlanabbul erőszakosabb formában. Utóbbiakról beszél Lord Jonathan Sacks Rabbi, a Brit Nemzetközösség Egyesült Zsidó Hitközségének [United Hebrew Congregations of the Commonwealth] vezetője a Lordok Házában 2014. július 24-én. 

Beszédét a kommunizmus bukásával, az akkori reményekkel kezdi, ezzel állítva szembe napjaink keresztényüldözésig a Közel-Keleten és Afrikában, illetve az (elsősorban - de nem csak - a radikális iszlámnak köszönhető) antiszemitizmus terjedéséig Európa Nyugati felén. 

(A beszéd szövege a videó alatt - a több gombra kattintva - olvasható is.)

WeAreN

2014.08.02. 15:22 akos.szalai

N arabic.JPG

Ez a betű az arab ábécé 14. betűje: Nun. Ezzel a betűvel (az arab Nasara - nazarénus, keresztény - szóra utalva) jelölik meg a keresztények házat az ISIS milíciái Moszulban (a valamikori Ninivében) és más általuk megszállt terülteteken. Az Interneten sokan - sok katolikus szervezet is - teszi ki ezt a jelet, vagy használja a #WeAreN hashtaget, jelölést a velük való szolidaritás kifejezéséül. 

 Lásd erről például:

http://rorate-caeli.blogspot.com/2014/07/nun-sign-of-genocide.html

http://www.theamericanconservative.com/dreher/nun-the-sign-of-genocide-mosul-christians/

http://www.religionnews.com/2014/07/25/twitter-iraq-christian-wearen/

http://www.huffingtonpost.com/2014/07/22/wearen-hashtag-iraq-christians_n_5610258.html

Töprengések a labdarúgó világbajnokságról, avagy a haveri kapitalizmus

2014.07.14. 11:44 akos.szalai

07-John_Paul_II_with_hockey_stick.jpgA labdarúgás sokak vallása. Sajnos szó szerint. Az elmúlt hónapban ők bemutatták a maguk áldozatát, kiélték annak rítusait. (A hozzám hasonló – ma már – kívülállók, más sportágak felől a focira tekintők számára furcsa ebben a rituáléban az, hogy a szimulálás, a reklamálás  és a bíró szidása mintha annak elengedhetetlen eleme lenne.) Most, hogy vége, ideje átgondolni, hogy mit is imádott egy hónapon át a világ jelentős része. (Imádtuk ezen a blogon is itt, meg itt.) 

Kezdjük talán azzal, hogy nem ártana teológiailag is végiggondolni, hogy miként is segíti elő a labdarúgás az emberek végső céljának elérését. És az ezzel kapcsolatos ötletek (mások felé fordulásra nevel, küzdelmet követel, stb.) megfontolása közben, mindig tegyük fel a kérdést, hogy ezt más módokon, más sportokkal is elérhetjük-e (ahol mondjuk, a szimulálás, reklamálás, bírószidás nem, hogy nem elvárt, hanem egyenesen lenézett elem). Mindenesetre a teológiai olvasatot meghagyom másoknak. (Egy humoros kísérlet a VB kezdetén jelent meg az amerikai konzervatív katolikusok, keresztények egyik legfontosabb lapjában, a First Thingsben. A kulcskérdése: milyen játék az, amelyben a kézhasználat tilos? Épp a kézhasználat, amely sokak szerint az evolúció egy fontos fázisa volt, illetve annak a kéznek a használata, amely minden nyugati vallásban az imában , annak megjelenítésében fontos szerepet kap.)

Most inkább vizsgáljuk meg, hogy hogyan is állunk a foci vb és a kapitalizmus kapcsolatával!

Egy becserélés apropóján....

2014.07.13. 15:04 d.homolya

Michel Vorm e Jasper Cillessen.jpegA tegnap esti bronz meccsen volt egy szimpatikus pillanat: A 93. percben beállhatott Michel Worm, a Swansae klub holland kapusa, ezzel a futball-világbajnokságok történetében most először játszott egy válogatott mind a 23 játékosa. Persze ehhez kellett két játékos szerencsétlen sérülése és az, hogy a harmadik számú kapust társai követelték be a pályára, van Gaal szövetségi kapitány pedig engedett azután, hogy azzal már nem vált veszélyeztetté a holland válogatott sikere. Hiszen mégiscsak a bronzérem volt a fő cél a meccsen.

Bármennyire szórakozásnak is tűnik a foci, ezek a játékosok nagyon sokat áldoznak, komoly munkát fordítanak, fordítottak arra, hogy a világbajnokságon szerepeljenek. Így ebben a helyzetben is idézhetjük II. János Pál pápát és Laborem Execens enciklikát: "A munkának mindenekelőtt az a sajátossága, hogy az embereket közösségbe gyűjti, és ebben áll a munka társadalmi ereje: van ereje ahhoz, hogy közösséget hozzon létre. Végül is azonban ebben a közösségben eggyé kell válnia mind a dolgozóknak, mind azoknak, akik rendelkeznek a termelőeszközök felett, vagy azoknak tulajdonosai." (95. pont) Persze ezek a közösségek nem homogének, az eggyé válás az egyének kiteljesedését jelentik. Ezt a példát jól mutatja ez a holland válogatott is...

(A kép forrása: http://www.rsi.ch/sport/mondiali-fifa/news/Olanda-terza-ma-da-record-1427386.html)

Szegénység. Afrika. Másképp. De hogy?

2014.07.08. 21:52 Perecz Panna

PC.jpgA Poverty Cure az Acton Intézet egyik programja, amely a globális szegénység okait próbálja meg feltárni, és azokra megoldást találni. Más nemzetközi szervezetekkel ellentétben nem a határtalan pénzbeli és természetbeli adományokban látja a kiutat. A Poverty Cure az emberi természetet helyezi gondolkodásának középpontjába, és elsősorban azt a kérdést kutatja, mi okozza a gazdagságot. Különösen fontosnak és befolyásoló tényezőnek tartják a politikai és gazdasági szabadságot, a helyi kisvállalkozások jelenlétét, a magántulajdont és joguralmat, valamint a keresztény értékeket.