Kereszténység és kapitalizmus

2016.sze.01.
Írta: d.homolya

Iskolaév kezdetére: Szabadon, őszintén, igazságban

ven-mary-ward.jpgMa indult az iskolai év. Számomra újdonság, hogy immáron nagyobb gyermekem is elkezdte az iskolát. Sok példa ilyenkor felmerül, próbáljuk felidézni, hogy sziklára kell, hogy építsük az életünket. Ennek a sziklának része a tárgyi tudás, de még inkább annak megtanulása, hogy a munkához megfelelően álljunk hozzá, küzdjünk az igazságért, szeressük felebarátunkat. Az Egyház azért állít elénk példaképeket, szenteket, hogy példájukból erőt tudjunk meríteni példájukból. A mai napra én mindannyiunk figyelmébe egy tanítónőt Ward Máriát ajánlanám. Tanulságos az élete,és sok nők jogakért küzdő is meghökkenhet, hogy Ő mit tett azért, hogy egy női rendet megalapítson. Életét a szabadság, igazság, őszinteség kísérte. És egy frappáns idézet Tőle: "Felebarátodnak ne annyira tetszeni, mint inkább használni igyekezzél."

Tovább

A liturgia fontosságáról


243_francis_ad_orientam_image.pngA PEW, - alapvetően amerikai, de nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat is folytató - társadalomkutató, közvélemény-kutató intézet tegnap tette közzé legújabb, a vallásossággal kapcsolatos kutatási eredményeit. A vizsgálat arra keresett választ, hogy az európaiaknál köztudottan vallásosabb amerikaiak minek alapján választanak maguknak templomot, egyházközséget. Az eredmény talán meglepő lehet, mert úgy tűnik élesen ellentmond a napjainkban divatos az egyházban (protestáns barátaink kedvéért: az egyházakban) valamiféle karitatív szervezetet, öntevékeny csoportot látni - sőt, esetleg a saját egyházukat ebbe az irányba "fejleszteni" - akarók véleményének. Az emberek ugyanis nem a társaság, az egyéb programok, hanem kifejezetten Isten miatt választanak. Pontosabban amiatt hogy ott Isten tisztelete, a mise, és annak elemei, vagy az ahhoz kapcsolódó elemek (prédikáció, a pap stílusa, stb.) milyen. A szempontok sorrendjében nincs jelentős különbség protestánsok és katolikusok között. (Természetesen elemezték azt is, hogy miért kerül sor a váltásra - de e tekintetben talán nem túl meglepő az eredmény: elsősorban költözés, lakóhelyváltás miatt.)

A vizsgálat eredményei: http://www.pewforum.org/2016/08/23/choosing-a-new-church-or-house-of-worship/

Sokan nem értik, hogy az utóbbi időben miért lángolt fel a vita a katolikus egyházon belül a liturgia kapcsán - miért kifogásolják a tradícionalisták (akik közé én is szeretem sorolni magamat) a liturgiai "reform" jónéhány elemét, miért ragaszkodnak ahhoz (és utasítják vissza annak - időről-időre a Vatikánból is elhangzó kritikáját) az e tekintetben liberálisabbak. Sokak számára mindez feleslegesnek tűnik - csak a "fontos" karitatív, társadalmi, közéleti, hogy ne mondjam: politikai kérdések elől vonja el az időt. Ugyanakkor a kutatás azt mutatja, hogy egy templom megtöltéséhez elsősorban a liturgia minőségén keresztül vezet az út. 

És saját tapasztalatból mondom (mint aki átélte, hogy egy a liturgiához - és nem a közéleti szerepléshez - a korábbitól eltérően hozzáálló pap érkezése nyomán hogy ürült ki, vagy éppen telt meg újra ugyanaz a templom): ez vélhetően nem csak az Egyesült Államokban van így. 

Címkék: liturgia

Csador és apácakendő: a mi szabadságunk miatt is fontos.

burkini.jpgAz elmúlt időszakban fellángolt a vita, hogy lehet-e Európában burkát, hidzsábot viselni. A burkini nevű "iszlám" kompatibilis fürdőruha betiltását is kezdeményezték egyes francia településeken. A teljes arcot fedő nikáb szerintem is túl megy a határokon. Egyrészt hiszen arcunk identitásunk egyik fontos része ("Isten képmására" teremtettünk, másrészt biztonsági kockázatot is jelent. A teljes arcot fedő kendő mögött bárki lehet, nemcsak nő, hanem férfi is.De miért fáj az nekünk, ha valaki arcot nem takaró kendőt visel? 

Tovább

Te Deum


Az olimpián elég sok szó szó esik a vallásról, a hitről. (Még, ha ebből nem is mindig lesz hír.) Sok versenyző tartja fontosnak megköszönni Istennek a sikert. Én most csak a legnagyobb figyelmet kapót emelném ki. Fidzsi rögbi válogatottja, miután megnyerte az ország valaha volt első olimpiai érmét, ráadásul mindjárt aranyat, ráadásul a világ egyik legnépszerűbb sportjában, ami most volt először (ismét) az olimpia műsorán (és nem is akármilyen játékkal) adta elő a fenti gospelt. 

Ez persze náluk nem újdonság. A többi óceániai országhoz  hasonlóan nekik is megvan a harci táncuk, amit egy-egy meccs előtt  elő  szoktak adni. Ami az új-zélandiaknak a haka, az nekik a cibi. Viszont, mivel arra csak a "rendes", ún. uniós rögbiben van idő (az olimpián játszott hetes rögbiben nincs - nagyon gyorsan jönnek egymás után a meccsek), így máskor gospelt énekelnek. Meccs előtt vagy meccs után. Az ún. liga rögbi meccseken (ez nem a nálunk "megszokott" szabályokkal játszott rögbi) például így:

vagy így: 


De megteszik meccsen kívül is. Például így:


vagy így: 

Vállalatok felelőssége: a kevesebb is lehet több

Jelen bejegyzés a Görögkatolikus Szemlélet Magazin 2016. júliusi számában megjelent írás kivonata. A teljes cikk a nyomtatott számban olvasható.

Napjainkban szinte miimages.jpgndenütt elhangzik a mágikus rövidítés, CSR, a Vállalatok Társadalmi Felelőssége. Alkalmazotti, menedzseri vagy éppen fogyasztói nézőpontból sokszor hallunk ennek a kérdésnek a fontosságáról, persze nem árt sosem elfelejteni, hogy a vállalkozói vagy éppen tulajdonosi szempontok is fontosak, nem is akármennyire. Még ha napjainkban egyre inkább az a közvélekedés, hogy a vállalatoknak szükséges az egész társadalomért felelősséget vállalniuk, eggyel hátralépve érdemes megvizsgálni ennek előnyeit és hátrányait, de Federic Bastiatot idézve nemcsak a „láthatót”, hanem a „nem láthatót” is.

Tovább

+30% és adminisztráció: miért is jó a szabad kereskedelem?

dscf0317.JPGA szabad kereskedelem előnyeiről, hátrányairól folyamatosan megy a vita. Most éppen két dolog miatt is: mit jelent majd a Brexit, illetve hogy is megy majd a nagy transzatlanti kereskedelmi megállapodás (TTIP néven futó akció). Persze lehet és szükséges is megkeresni a nagy makro-összefüggéseket, többen meg is teszik (Mutatóba én csak egy cikket ajánlanék most hirtelen, két magyar kolléga írását 2016 májusából: Hornok Cecília és Koren Miklós írása, The case for free trade címmel jelzik, hogy vannak előnyök és hátrányok, de nem mindenáron protekcionista pozícióban lenni, hanem éppen, hogy nyitni és támogatni az esetleges veszteseket), de azért nekem a mai napon szerzett példa lesz egy mikrotanulság.

Tovább

Európa ügye

1098263838598.jpgAz elmúlt napokban Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének ügye került a figyelembe középpontjába. Amikor éppen a szétesést vizionálják érdemes felidézni, hogy az európai integráció a II. világháború utáni megbékülési folyamat eredménye, amelynek egyik fontos szereplője Robert Schuman, akit Európa atyjaként is szoktak emlegetni, életének kiemelt részének tartotta a hitét.  1950. május 9-én a francia kormány elfogadta az úgynevezett Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte Németországot és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék, ezt követően jött létre az Európai Szén- és Acélközösség.

Robert Shuman Európáért című könyvét így zárja (210. oldalán idézi René Lejeune: a Politika és életszentség című könyvben): "Olyan világkép felé haladunk, amelyben egyre inkább arra figyelünk, mi az, ami az egyes nemzeteket, egyesíti, mi a közös bennük, és egyre kevésbé arra, hogy ami elválasztja és szembeállítja Őket. Európa keresi önmagát, tisztában van azzal, hogy jövője saját kezében van. Sohasem volt még ennyire közel a célhoz. Adja Isten, hogy ne szalassza el a sorsdöntő pillanatot, boldogulásának utolsó esélyét." Tegnap hajnal óta úgy tűnhet, hogy Robert Schumann tévedett. De ne feledjük, hogy a történelem nem lineárisan halad ide, vagy oda. Én személyesen továbbra is azt gondolom, hogy vissza fog jönni az idő, amikor nyilvánvalóbb lesz, hogy Európa közösségének előnyeit láthatjuk mindannyian, és nem a szétválasztásét.

A fürdővíz, a leszivárgás és a gyerek (Avagy melyik az a gazdaság, amelyik öl?)

pope-francis-oreos-reverses-position-on-capitalism-onion.jpgAlábbiakban azt elemzem, hogy nem biztos, hogy az „öl”, amire elsőre gondolunk. Nekem az az érzésem, hogy sajnos a mostani diskurzusban, Ferenc pápa gazdasági tanításában, de elsősorban annak interpretálásában, a „fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntik”. II. János Pált idézve a „szabad piacgazdaság” olyan rendszert is jelenthet, ami „elismeri a vállalkozás, a piac, a magántulajdon és ebből következően a termelőeszközök felhasználásával járó felelősség, valamint a szabad emberi kezdeményezés alapvető és pozitív szerepét a gazdasági életben”.   Sajnos pont ez a felelősség és szabadság veszhet el, ha kizárólag a piaci kudarcokra koncentrálunk és elfelejtjük, hogy a túlzott centralizáció és a szabályozói (kormányzati) kudarcok is nagy-nagy károkkal járhatnak, és gyakran járnak is. Ferenc pápa tanítását pedig teljeskörűen kell értékelnünk, megismernünk, hiszen Ferenc pápa sem kizárólag bezárkózásra invitál minket: „A globalizáció és a lokalizáció között is feszültség keletkezik. A hétköznapi középszerűség elkerülése érdekében figyelmet kell fordítanunk a globális dimenzióra, ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk a helyi adottságokat, amelyeknek köszönhetően két lábbal állunk a földön." Ráadásul a hitünkre vonatkozó megállapításokról sokszor kevés szó esik, pedig az Evangélium öröme arról is szól, hogy „ne gondold, hogy jó katolikus vagy attól, ha misére mész, gyakran gyónsz, és olykor jótékonykodsz, együttműködsz a karitásszal, ám azután a világ lelke szerint élsz.”

Tovább

Lehet-e trendi a kereszténység?

Ma reggel a Pió atyáról elnevezett kávézó helyett kénytelen voltunk a Sri Chimnoy, keleti vallási tanító gururól elnevezett kávéházban inni egy kávét egy kollégámmal. Párhuzamosan egy ismerőssel arról levelezem, hogy a budhizmus mennyivel jobban tudja a spirituális igényeit kielégíteni, mint a kereszténység.

Mindeközben tegnap Szent Johannát ünnepeltük, akinek tetteit bármelyik női polgárjogi harcos megirigyelhetné, Ward Máriáról nem is beszélve. Blogunk köréhez tartozók már felvetették, hogy furcsa a cím: Kereszténység és kapitalizmus. Valahogy mostanában mindkettő kereszttűzben van, és ha valaki erről együtt beszél az még furcsább.

Persze, mint a Mester tanításából tudjunk életünket nem a világ elismerésének kell, hogy szenteljük, hanem annak, hogy örök életet nyerjünk, nemcsak mi, hanem segítsünk másoknak is. Mindez pont nem azt jelenti, hogy trendinek kell lennünk, hanem azt jelenti, hogy fel kell mutatnunk a kereszténység vonzóságát. Szalai Ákos "Az Egyházpolitika gazdaságtana" című cikkében bemutatta, hogy mi a szerepe a versenynek, mi a szerepe a koncentrációnak és humán tőke szempontjainak. Vallások között is van verseny, fontos, hogy be tudjuk mutatni, hogy a kereszténység a Remény vallása, aminek központi eleme, hogy Isten közénk jött és megmutatta a Feltámadással, hogy van Remény. Lehet, hogy ez nem trendi, de ki van ez találva. Aki nem hiszi el, járjon utána és közben hallgasson Csiszér Lászlót, vagy éppen Hannát és igyon hozzá St. Andreát

 

A Szentháromság titka és a sokszínűség.

462px-otechestvo_ikona_novgorod.jpgEgy korábbi posztomban írtam Michael Novakot és A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvét idézve arról, hogy miért is fontos a Megtestesülés, mint erkölcshöz, gazdasági elvekhez hozzájáruló Történés. A Novak által kiemelt 6 tantétel közül az első a Szentháromság. A bizánci rítusú egyház szertartási sajátossága, hogy a nagyobb ünnep másnapján arról emlékezik meg, amihez, akihez kapcsolódik az ünnep. Így a Szentlélekről való pünkösdi megemlékezés után a teljes Szentháromságot ünnepeljük Pünkösd hétfőjén, azaz ma.

Novákot idézve: "A kereszténység egyetlen Isten több személy; így az emberi gondolkodás számára nem idegen, hogy az egész teremtésben - így a társadalmi rendszerekben  is - meglássa az egységben a pluralizmust... Az Isten több, személy és mégis egy..." És jöhet a csavar: mi köze ennek a gazdasághoz: "Mestereim arra tanítottak, hogy mindenben keressem Isten jelenlétét, még a gazdasági politikai életben is. Vonzónak találom a gondolatot, hogy a politikai gazdasági rendszer is egy, és mégis sok. Minden egyes összetevőnek van bizonyos autonómiája, ugyanakkor mindegyik függ a többitől. Mindegyiknek meg vannak a maga működési területei, módszerei, szabályai. Mindegyik fékezi, korrigálja, befolyásolja a többit." Ezek után Novák azt is kiemeli, hogy az egyén és állam között fontosak az úgynevezett közvetítő közösségek (család, kisebb közösségek). 

Most én egy kevésbé látott Szentháromság ikon illusztrációt illesztettem be, de a gyakran látott Rubjlov ikonon különböző ruhája van az angyal formában megjelenő isteni személyeknek. A Szentháromság közösség, nem uniform kollektíva. Merítsünk ma mindannyian ebből erőt és világosságot.