JP-6.jpg

Kereszténység és kapitalizmus

Kettős meggyőződés vezérel bennünket: (1) A kapitalizmus a keresztény értékek szempontjából alapvetően pozitívan ítélendő meg, és biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit. (2) A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet (caritas).

Friss topikok

Címkék

abortusz (4) adó (1) Alasdair MacIntyre (1) Anthony O’Hear (1) archeologizmus (1) bolsevik (1) Caritas in Veritate (12) Centesimus Annus (14) család (5) Danube Institute (1) demokrácia (1) dohányzás (2) Dominus Iesus (1) egyén (1) egyszerűség (1) ENSZ (1) erények (6) etikus gazdaság (2) felelősség (4) felszabadításteológia (1) Ferenc pápa (1) foci (1) Foci (1) fogyasztás (1) fogyasztóvédelem (1) George Weigel (1) hagyomány (1) hagyományos liturgia (2) házasság (1) hirdetés (1) Horkay Hörcher Ferenc (1) hvg (1) igazságosság (4) igazságos háború (1) II. János Pál (1) II. Vatikáni Zsinat (1) Illyés Gyula (1) individualizmus (1) internet (2) irigység (1) Jelenits István (1) jóléti állam (1) Joseph Ratzinger (1) kapitalizmus (11) karácsony (1) Katekizmus (2) katolikus egyház (1) kereszténység (1) kockázat (2) kockázatvállalás (3) kommentár (1) kooperáció - együttműködés (8) kormányzat - állam (9) környzetvédelem (2) korrupció (1) köszöntő (1) középkor (2) közjó (1) közösség (1) Laborem Execens (1) Laborem Exercens (4) lázadás (1) libertárius (1) listázás (1) liturgia (2) lobbi (1) materializmus (1) média (2) Mediator Dei (1) megtakarítás (1) menedzser (2) monopólium (1) Munka (1) munka (7) népi (1) néznivaló (1) olvasmány (5) önzés (1) ősegyház (1) pápa (1) pénzügy (5) perszonalizmus (5) piaristák (1) politika (1) Populorum Progressio (1) PPKE (1) program (1) rádió (1) reguláció (2) Rerum Novarum (7) Ronald Coase (1) sajtó (1) Sirico (1) szabadság (1) szegénység (1) szent (1) szeretet (1) szerződés (1) szocializmus (1) szolidaritás (2) szubszidiaritás (9) társadalmi tanítás (6) tekintély (1) Thomas Becket (2) Tocqueville (1) tolerancia (1) totalitárius (1) tulajdon (5) újraelosztás (1) vállalat (1) vallásszabadság (9) Veritatis Splendor (1) vezetés (1) XVI. Benedek (4) Címkefelhő

Vasárnap - bővebben

2015.05.16. 22:42 akos.szalai

greco_jezus_kiuzi_a_kufarokat_a_templombol_jpg.jpgÍrtam itt már egy rövidebbet a vasárnapi zárvatartásról. Írt erről Mike Károly is egy kiválót. Most írtam erről egy hosszabbat elemzőset, tudományoskodóbbat. Íme:
http://plwp.eu/docs/wp/2015/2015-04_Szalai.pdf

Aki nem olvasna erről annyit - különösen vasárnap -, annak itt az összefoglaló, a tanulmányt hét legfontosabb állítása:

tovább »

Jégkorong: kapitalizmus és kereszténység

2015.04.26. 06:41 akos.szalai

11136136_10153212109015900_6154208465789211279_o.jpg

A magyar hoki az a csapatsport, ami a rendszerváltás óta, a magyar kapitalizmusban a legtöbbet fejlődött. Miért? 

Egy emlék: 2011. április 23. szombat Magyarország – Olaszország jégkorongmeccs. (Egyébként nagyszombat volt, és a meccs előtt katolikus pap mondott áldást a Sportarénában.) Aki megnyeri a meccset, ha csak hosszabbításban is, feljut a legjobbak közé. Az oroszok, kanadaiak, finnek, svédek, csehek, szlovákok, amerikaiak közé. 45 másodperc van már hátra a meccsből, az állás döntetlen. A magyar csapat egyik legjobb és legrutinosabb játékosa szabálytalankodik. Kiállítják. Lepereg az idő. Jön a hosszabbítás. Abból is eltelik majd egy perc – már csak 15 másodperc a kiállításból, amikor az olaszok gólt lőnek. Ők mennek az első osztályba.

Focin nevelkedett barátaim, akik évente néhányszor néznek jégkorongot, felháborodnak: „hogy lehet az utolsó percben kiállítani egy hazai játékost – igazán elnézhette volna, elvégre mi vagyunk itthon; megfújhatta volna a bíró a hazai pályát”. Én meg nézek rájuk bután: miért? A magyar védő tényleg szabálytalan volt. Miért kellene megfújni a hazai pályát? Mindenkire ugyanazok a szabályok kell, hogy érvényesek legyenek. ha hazai, ha idegenben játszik, ha ő az erősebb, ha nem. Ezt nevezik igazságosságnak nem azt, ha a nekünk kedveset, a gyengét, stb. megsegítjük. (Lásd például: XVI. Benedek: Caritas in veritate 6.) Ha egy sportban (vagy egy államban) ez az elvárás a szabályokkal, illetve a bírókkal szemben, akkor az hosszú távon jól fog működni. És a magyar jégkorong jól működik. Jobban, mint... 

A tűzzel és kénnel égő tó

2015.04.24. 23:25 d.homolya

János apostol által írt Jelenések könyve elég drasztikusan fogalmaz: "De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál”. (Jel 21,8).

raphael-lemkin_1.jpgMa, amikor az örmény genocídium kezdetének 100 éves évfordulójára emlékezik a Világ, és emlékezünk mi is, felrémlenek bennünk mindazon szörnyűségek, amelyek a 20. században a Kárpát medencében és környékén történt. Akár közvetlenül érintették ezek a rémtettek valakinek a családját, akár nem, csak egyszerűen jóérzésű emberekként szomorúsággal tölthetnek el minket mindezen rémtettek. A genocídium kifejezést (szervezett népirtás) egy Raphael Lemkin nevű lengyelországból emigrált jogász alkotta meg 1943-ban. Akinek meghatározó élménye volt, amikor gyermek korában a Quo Vadis című könyvben a korai keresztények Nero császár általi meggyilkolásáról olvasott, aztán a Lengyelországban történt holokauszt vált közvetlen tapasztalattá, és végül Ő dolgozta ki azt a keretrendszert, ami a népirtások nemzetközi jogi kezelését tartalmazza. Természetesen ez a jogi kezelés "nem tűzzel és kénnel égő tóról" szól, hiszen az isteni büntetést nem nekünk embereknek kell kiszolgáltatnunk, persze a vonatkozó perekben (például nürnbergi per esetén) megjelent a halálbüntetés és az áldozatok bosszúvágyát nehéz ilyen helyzetekben csillapítani. Bár a Nemzetközi Bírósági ítéletekben születtek furcsa döntések, az emberek igazságérzete nem mindig kerül helyre, de fontos, hogy napvilágra kerültek, kerüljenek a népirtások, tanuljunk belőle mindannyian. Összességében, ahogy az Acton Intézet blogján Matthea Brandenburg fogalmazta meg Raphael Lemkin rászolgált az Egyszemélyes Nemkormányzati Szervezet (rövidítve ENSZ, de a rövidítést én találtam már ki)  a genocídium ellen címre.

A Katolikus Egyház is az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában egyértelműen fogalmaz a népirtások kapcsán:

10 éve

2015.04.19. 16:59 akos.szalai

10 éve választották pápává XVI. Benedeket. Aznap két dolog derült ki róla:

1. Európa védőszentjének nevét választotta,

2. első szavai II. János Pál tiszteletéről szóltak. 

Legyőzte a halált!

2015.04.05. 07:45 d.homolya

dietrich-bonhoffer.jpgMa van a keresztények legfontosabb ünnepe, ez mindennek a kiindulási pontja.Nehéz ilyenkor mit idézni azon túl, hogy: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt."

De azért én mégis megosztanék egy a szabadságért, Krisztusért életét adó evangélikus lelkész (Dietrich Bonhoeffer) húsvéti gondolatait. Dietrich Bonhoeffer 1945. április 9-én, azaz  éppen pár nap múlva 70 éve halt meg  a lossenbürgi koncentrációs táborban.  Fő bűne az volt a nemzetiszocialista rendszer szemében, hogy ragaszkodott a tanításhoz és ezért életét is adta. Így válhatott az Acton intézet listáján is példaképpé, a szabadság egyik hősévé. Bonhoeffer gondolatait érdemes olvasni, nemcsak evangélikusoknak, hanem katolikusoknak,  vagy egyszerűen bárkinek.
"Szokratész és Krisztus: Húsvét?

Tekintetünk legtöbbször csak a meghalásra irányul, s nem a halálra. Fontosabbnak látszik: hogyan is állunk a meghalással, mint az, hogyan győzzük le a halált. Szókratész legyőzte a meghalást, Krisztus azonban a halált győzte le, „utolsó ellenségét”.

A meghalást jól intézni nem ugyanaz, mint a halállal készen lenni. A meghalást leküzdeni: emberi képességünk határai közt mozgó dolog, a halált azonban csak a feltámadással lehet legyőzni. Nem a meghalás művészetéből, hanem Krisztus feltámadásából indulhat csak ki az új, a megtisztító szélvihar jelen világunkban. Itt van a válasz erre a mondásra: „Adj nekem egy szilárd pontot, ahol megvethetem a lábam, és az egész földet megmozgatom.” Ha legalább néhány ember ezt valóban hinné, és ez irányítaná földi cselekedeteiben, sok minden másként lenne. A föltámadásból élni: ez a húsvét."

Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!

Kockázatok kezelése: bátran, de józanul

2015.03.29. 23:10 d.homolya

kockazat.jpgNap, mint nap szembesülünk kockázatokkal. Nemcsak azok kezelnek kockázatokat, akiknek ez a szakmájuk, sőt hivatásuk, hanem mindenki. A közgazdasági alapdefínició (Frank H. Knight 1921-es művét idézve) a kockázat "a statisztikai eszközökkel mérhető bizonytalanság." Persze megjelennek részletesebb definíciók is, a Wikipedia-t idézve: "A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége." Azonban a kockázat nemcsak negatív lehet, a szűken vett pénzügyes szakmai szótárban, az Investopedián a kockázatot, mint a "hozamok várt szinttől való eltérése" határozzák meg. A várt eltérés lehet pozitív is, azaz a például a vártnál sokkal pozitívabb teljesítmény is kockázatot tükröz. (Ha nagyot nyerünk valamin, akár nagyot is veszíthetünk, ha nem vagyunk elég óvatosak).

Négy pont a vasárnapi nyitvatartásról

2015.03.22. 13:19 akos.szalai

greco_jezus_kiuzi_a_kufarokat_a_templombol_jpg.jpgMa van az első vasárnap, amikor a mostani törvény miatt nem nyit ki a boltok egy része.

Sikerült elmagyarázni a nem vallásosaknak (és mi, keresztények megértettük), hogy miért fontos ez? Tettünk rá kísérleteket; jobbakat (például Mike Károlyé a mandineren), rosszabbakat. De meggyőző érvig - szerintem - nem jutottunk. A rossz kérdésfeltevés miatt. A vasárnap ugyanis nem a munkaszünetről szól - ezt fel kell vállalni, nem bújhatunk szocialista ízű frázisok (a „munkások védelme”) mögé. Négy pontba szedtem, hogy szerintem mit kell szem előtt tartanunk, ha erről akarunk beszélni.

Adósságból vagyon: szükséges az alázat

2015.03.15. 12:59 d.homolya

letras_sztjanos_ikon.jpgA 2015-ös nagyböjti időszak feléhez érkezvén (a 4. nagyböjti vasárnapon) Létrás Szent János (Klimakhosz Szent János, a 6-7. század fordulóján élt sínai apát) tanítását állítja előtérbe a keleti rítusú egyház, hívva minket, hogy "munkálkodjunk a titokzatos szőlőskertben, a bűnbánat gyümölcseit érlelve", így járva "majd kedvében a mi irgalmas Urunknak, ki megfizeti nekünk a munkadíjat, mely által megváltja lelkünket a bűn adósságától."

Azonban ennek az adósság megváltásnak, ahogy Létrás Szent János hangsúlyozza, előfeltétele az, hogy adósnak tekintsünk magunkat: "Sokan a teljes szenvedélytelenségért, a kegyelmi ajándékok bőségéért, a csodatevés, előretudás képességéért meggondolatlanul elcsigázzák testüket. Szegények nem veszik figyelembe, hogy az ilyeneknek nem a testi fáradozás, hanem az alázat a szülője. Aki testi fáradozásért kíván ajándékot, az rozoga alapot vetett. Aki viszont adósnak tekinti magát, az majd egyszerre váratlan vagyonhoz jut hozzá." (A mennyekbe vezető létra, XXI.25.)

Házasság: szabadság és felelősség

2015.02.08. 11:35 d.homolya

01_kanaimennyegzo.jpg2008 óta Valentin nap környékén nemcsak a rózsaszín lufikra és bonbonokra figyelhetünk fel, hanem egy szép kezdeményezésre a Házasság hetére. Ennek a programsorozatnak egyik fontos eleme, hogy többek között a példa erejével segítsen azoknak, akik még házasság előtt állnak, vagy éppen a házasság szép, de időnként rögös útján járnak. Előző posztomhoz hasonlóan a házasság esetében sem győzöm hangsúlyozni, hogy a példa ereje az egyik legfontosabb erő lehet abban, hogy a fiatalok merjenek elköteleződni, a házasok pedig együtt fejlődve tudjanak nap, mint nap továbblépni. Érdekes dolog, hogy János evangéliuma szerint Krisztus először egy mennyegzőn, a kánai mennyegzőn tett csodát.

Mivel 2015-ben ma, február 8-án indulnak a Házasság heti programok, ennek apropóján megosztanék néhány gondolatot olvasóinkkal a házasság és szabadság és felelősség viszonyáról.

A példa ereje: Egyház és erényes gazdálkodás

2015.01.11. 20:33 d.homolya

Mondják, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz. Aki pénzügyekkel foglalkozik, és kötődik az Egyházhoz, az gyakran feltűnik képviselő​-​testületekben, egyházközségekhez kötődő alapítványi kuratóriumokban. Ehhez hasonlóan én is érdeklődöm az egyházi gazdálkodás iránt.

Véleményem szerint az Egyház társadalmi tanításában az "írott malaszt" (enciklikák, zsinati dokumentumok stb.) mellett legalább ugyanilyen erejű az Egyház példamutatása, mint egy gazdálkodó szervezet, amely emberek százait, ezreit, milliót foglalkoztatja, és sok esetben méretes költségvetésért felelős. Az Egyház, illetve a nevében gazdálkodó is akkor tud jó példát mutatni, ha szem előtt tartja a jó sáfárság gondolatát. Egy 2013-as írásomban általában beszéltem a jó sáfárságról, de most néhány szempontot az egyházi gazdálkodásra vonatkoztatva emelnék ki.