JP-6.jpg

Kereszténység és kapitalizmus

Kettős meggyőződés vezérel bennünket: (1) A kapitalizmus a keresztény értékek szempontjából alapvetően pozitívan ítélendő meg, és biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit. (2) A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet (caritas).

Friss topikok

Címkék

abortusz (4) adó (1) Alasdair MacIntyre (1) Anthony O’Hear (1) archeologizmus (1) Benedek (1) Biblia (1) bolsevik (1) Caritas in Veritate (12) Centesimus Annus (14) család (5) Danube Institute (1) demokrácia (1) dohányzás (2) Dominus Iesus (1) egyén (1) egyszerűség (1) előrelátás (1) ENSZ (1) erény (2) erények (6) etikus gazdaság (2) Európa (1) felelősség (4) felszabadításteológia (1) Ferenc pápa (1) Foci (1) foci (1) fogyasztás (1) fogyasztóvédelem (1) George Weigel (1) hagyomány (1) hagyományos liturgia (2) házasság (1) hirdetés (1) Horkay Hörcher Ferenc (1) hvg (1) igazságosság (4) igazságos háború (1) II. János Pál (1) II. Vatikáni Zsinat (1) Illyés Gyula (1) individualizmus (1) internet (2) irigység (1) játékelmélet (1) Jelenits István (1) jóléti állam (1) Joseph Ratzinger (1) kapitalizmus (11) karácsony (1) Katekizmus (2) katolikus egyház (1) kereszténység (1) kockázat (3) kockázatvállalás (3) kommentár (1) kooperáció - együttműködés (9) kormányzat - állam (9) környzetvédelem (2) korrupció (1) köszöntő (1) középkor (2) közgazdaságtan (1) közjó (1) közösség (1) Laborem Execens (1) Laborem Exercens (4) lázadás (1) libertárius (1) listázás (1) liturgia (2) lobbi (1) materializmus (1) média (2) Mediator Dei (1) megtakarítás (1) menedzser (2) monopólium (1) munka (7) Munka (1) népi (1) néznivaló (1) olvasmány (5) önzés (1) ősegyház (1) pápa (1) pénz (1) pénzügy (5) perszonalizmus (5) piaristák (1) politika (1) Populorum Progressio (1) PPKE (1) program (1) rádió (1) reguláció (2) Rerum Novarum (7) Ronald Coase (1) sajtó (1) Sirico (1) szabadság (2) szegénység (1) szent (1) szeretet (1) szerződés (1) szocializmus (1) szolidaritás (2) szubszidiaritás (9) társadalmi tanítás (6) tekintély (1) Thomas Becket (2) Tocqueville (1) tolerancia (1) totalitárius (1) tulajdon (5) újraelosztás (1) vállalat (1) vallásszabadság (9) Veritatis Splendor (1) vezetés (1) XVI. Benedek (4) Címkefelhő

Bankár és jó sáfár: összefér?

2015.07.25. 09:04 d.homolya

massys.jpgNapjainkban többször felmerül a kérdés, hogy egy bankár lehet e tisztességes. Mint az alábbiakban be fogom mutatni, alapvetően a banki tevékenység nem hogy ellentmond a jó sáfárság gondolata, hanem pont, hogy összefügg azzal.

Azért is érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert a pénz és pénzügyek iránt van egy természetes bizalmatlanság. Ahogy Friedrich Hayek fogalmazza meg a Végzetes önhittség című művének A kereskedelem és a pénz titokzatos világa fejezetében „abban a pillanatban, hogy az árucserét a pénz által közvetített indirekt csere helyettesíti, a könnyen érthetőség megszűnik, absztrakt interperszonális folyamatok kezdődnek meg, amelyek még a legfelvilágosultabb egyedi látókört is messze meghaladják.” Ebből kifolyólag „... a pénzzel kapcsolatos kettősség talán még legelterjedtebb: a pénz egyszerre jelenik meg mint a szabadság legerősebb, és mint az elnyomás legaljasabb eszköze.” Mint sok minden más dologgal is, a pénzügyi rendszer esetén is nem a pénzügyi rendszer jelenti önmagában a rosszat, hanem a helytelen, nem erényes használat vezet a rosszra. Böjte Csaba ferences atya fogalmazta meg egyszer 2012 novemberében a következőket: „Krisztus nem azt akarja, hogy pusztítsuk el a bankárokat a bankjaikkal együtt, hanem azt szeretné, hogy ők is - akárcsak mindenki más -, az anyagi világot bátran használják, de ne legyenek annak rabjai. Isten nem azt akarja, hogy valakik ellen háborúzzunk, hanem csak azt, hogy a szeretet, a jóság útján járva szabadon kövessük Őt. A pénz csak eszköz, és ezt is akárcsak bármilyen más eszközt, lehet jóra is használni, de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni.”

tovább »

A benedeki opció: útmutató Európa számára

2015.07.11. 23:46 d.homolya

benedictus.jpgA római katolikus naptár szerint ma ünnepeljük Nursiai Szent Benedek  rendalapító apát, Európa fővédőszentjének ünnepét. A bencés rend alapítója maradandót alkotott: templomot, kolostort épített, támogatta az arra rászorultakat, egyúttal megalkotta a bencés rend Reguláját, ami a latin rítusú szerzetesrendek szabályainak alapjává vált.Egyúttal a VI. században, amikor is nem volt egyértelmű az út tovább (barbár törzsek uralma versus kereszténység) Benedek életművével ahhoz járult hozzá, hogy Európa a kereszténységre alapozott kulturális gyökérrel lépjen tovább. Ezért is válhatott 1964-ben Európa fővédőszentjévé. Ma amikor sokan Európa kríziséről is beszélnek, érdemes megfontolni, hogy mit jelent a benedeki örökség, mit jelent a benedeki opció ("Benedict option").

Az emberi oldal

2015.06.29. 21:54 d.homolya

epa04578255-people-eat-in-a-caritas-soup-kitchen-in-athens-greece-ef36tw.jpgMár az előző hétvége, de hétfőn már abszolút mértékben szinte minden a görög krízis és csődhelyzet körül forgott. További megszorítás igénye, kilépés a valutaunióból, Grexit, Igen, Nem: ezek a kulcsszavak. Mindeközben az elmúlt 5 évben mintha az igazi emberi oldal elveszett volna. Mit tesznek az emberek magukért? Mit tesznek másokért? Mit tesznek a keresztények? Mit tesz a Görög Ortodox Egyház? Mit tesznek a katolikusok?

 

Ösztöndíj lehetőség hallgatóknak, szeminaristáknak, határidő: július 15.

2015.06.27. 06:13 d.homolya

calihan.jpgA kereszténység és szabadság, az erények és alapos közgazdaságtan tanulmányázását támogató USA bei Acton Intézet pályázat hirdet az úgynevezett Calihan ösztöndíjra. A pályázók köre teológiát, filozófiát, közgazdaságtant vagy egyéb kapcsolódó terülen graduális szinten tanulók köre. A cél olyan hallgatók, illetve szeminaristák támogatása, akik képesek előremozdítani a teológia, illetve a szabad és erényes társadalom kapcsolatának megértését.

A pályázati határidő: 2015. július 15. Részletek az alábbi linken érhetőek el:

http://www.acton.org/program/student_awards/calihan-academic-fellowship

További ösztöndíj lehetőségek itt érhetőek el:

http://www.acton.org/program/student_awards/student-awards-scholarships

 

 

 

Az élet tele van divergens problémákkal

2015.06.21. 17:36 d.homolya

schumacher-007.jpgImmáron újra Magyarországról írok. Egy hosszú út után kavarognak a fejben a gondolatok, pláne, hogy az Jetlag-al párosul. Még soha sem olvastam Ernst F. Schumachertől, de az Acton University-re való készülés erre is rábírt. Általában Schumacher kapcsán mindenki "A kicsi szép"-et szokta emlegetni, de nekem most egy másik könyv volt előírva: Tévelygők útikalauza (A Guide for the Perplexed). A könyv alapvető problémákat feszeget kompakt módon, egyúttal kicsi és szép (mindössze 200 oldal, kis méretben, nagy betűmérettel.) A hosszabb repülőútba még nekem is belefért.

Biblia és szabadság

2015.06.18. 03:35 d.homolya

dscf8831.JPGA tegnap megkezdődött az Acton Insitute Acton University rendezvénye. Ami a valahogy az egyetemek kezdeti időszakának megfelelően működik. Diákok és már szenior diákok szabad akaratukból együtt vannak. Együtt képződnek.

Amiről eddig szó volt az, hogy a szabadság hogyan illeszkedik a keresztény szemlélethez. A sok-sok gondolat közül két fonalat emelnék ki:

1. Acton Intézet (nem mellesleg magyar feleséggel rendelkező) egyik munkatársa, Charlie Self beszélt a szabadság bibliai alapjairól. Kiemelte, hogy a szabadság öt területe van: vallásszabadság, személyes szabadság, politikai szabadság, szakmai/ hivatás szabadság és gazdasági szabadság. "Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak."  (Gal 5,13)

2. Michael Novákot, a kereszténység és szabadság gondolatai mentén egyik meghatározó szerzőt  (lásd egyik korábbi bejegyzést) is lehetőségünk volt személyesen meghallgatni (a bejegyzéshez tartozó képen ő szerepel). Fő üzenete az volt, hogy a Biblia egészében arról szól, hogyan adunk, adhatunk szabad választ Isten hívására. Lord Acton-t idézve a "szabadság nem arra való hatalmat jelent, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk, hanem arra jogot, hogy az tegyük, amit kell."

 

 

 

 

 

 

Kétszer eladni ugyanazt?

2015.06.15. 14:58 d.homolya

20150614_192044.jpgVasárnap hajnalban nekivágtam a világnak (még ha egy hétre is) és immáron az Új Világban, az Amerikai Egyesült Államokban gyűjtök tapasztalatokat. Kicsit, mint anno Alexis de Toqueville. Nagyformátumú könyvet nem fogok írni belőle, de egy-egy momentumot mindenképpen megosztok.

A hosszú út Európa és USA közti része a menetrendnek megfelelően zajlott, azonban a belföldi átszállás evidenciát szolgáltatott arra, hogy itt sem minden tökéletes. Sőt! A magyar közszolgálati csatorna egy olcsó légitársaságról szóló ironikus sorozata kelt életre.

Kooperatív egyensúlyok

2015.05.27. 21:46 d.homolya

nash_02_photo.jpgAz elmúlt héten szombaton érkezett a hír, hogy 87 éves korában elhunyt John Nash, Nobel-díjas közgazdász. Gyakorlatilag 2-3 év alatt alkotta meg életművét. A Közgazdasági Nobel díjasok című kötetben Forgó Ferenc professzor John Nash kontribúcióját a közgazdaságtan játékelmélet ágához az alábbiak szerint foglalta össze:

"- világossá tette a lényeges különbséget a nem kooperatív és kooperatív játékok között

- definiálta az n személyes nem kooperatív egyensúlyát tetszőleges normál (stratégiai) formában adott játékra, és bizonyította annak létezését véges játékok kevert bővítésére

- a kétszemélyes kooperatív játékok egy új modelljét az alkumodellt fogalmazta meg és levezette az alkumegoldás létezését és egyértelműségét egy axiómarendszerből, valamint egy nem kooperatív játékként megfogalmazott alkufolyamatból."

Kevésbé szakzsargonban fogalmazva John Nash az együttműködés és nem-együttműködés ösztönzőit, eredményeit vizsgálta. Mindez kritikus a gazdaság működése szempontjából.

Vasárnap - bővebben

2015.05.16. 22:42 akos.szalai

greco_jezus_kiuzi_a_kufarokat_a_templombol_jpg.jpgÍrtam itt már egy rövidebbet a vasárnapi zárvatartásról. Írt erről Mike Károly is egy kiválót. Most írtam erről egy hosszabbat elemzőset, tudományoskodóbbat. Íme:
http://plwp.eu/docs/wp/2015/2015-04_Szalai.pdf

Aki nem olvasna erről annyit - különösen vasárnap -, annak itt az összefoglaló, a tanulmányt hét legfontosabb állítása:

Jégkorong: kapitalizmus és kereszténység

2015.04.26. 06:41 akos.szalai

11136136_10153212109015900_6154208465789211279_o.jpg

A magyar hoki az a csapatsport, ami a rendszerváltás óta, a magyar kapitalizmusban a legtöbbet fejlődött. Miért? 

Egy emlék: 2011. április 23. szombat Magyarország – Olaszország jégkorongmeccs. (Egyébként nagyszombat volt, és a meccs előtt katolikus pap mondott áldást a Sportarénában.) Aki megnyeri a meccset, ha csak hosszabbításban is, feljut a legjobbak közé. Az oroszok, kanadaiak, finnek, svédek, csehek, szlovákok, amerikaiak közé. 45 másodperc van már hátra a meccsből, az állás döntetlen. A magyar csapat egyik legjobb és legrutinosabb játékosa szabálytalankodik. Kiállítják. Lepereg az idő. Jön a hosszabbítás. Abból is eltelik majd egy perc – már csak 15 másodperc a kiállításból, amikor az olaszok gólt lőnek. Ők mennek az első osztályba.

Focin nevelkedett barátaim, akik évente néhányszor néznek jégkorongot, felháborodnak: „hogy lehet az utolsó percben kiállítani egy hazai játékost – igazán elnézhette volna, elvégre mi vagyunk itthon; megfújhatta volna a bíró a hazai pályát”. Én meg nézek rájuk bután: miért? A magyar védő tényleg szabálytalan volt. Miért kellene megfújni a hazai pályát? Mindenkire ugyanazok a szabályok kell, hogy érvényesek legyenek. ha hazai, ha idegenben játszik, ha ő az erősebb, ha nem. Ezt nevezik igazságosságnak nem azt, ha a nekünk kedveset, a gyengét, stb. megsegítjük. (Lásd például: XVI. Benedek: Caritas in veritate 6.) Ha egy sportban (vagy egy államban) ez az elvárás a szabályokkal, illetve a bírókkal szemben, akkor az hosszú távon jól fog működni. És a magyar jégkorong jól működik. Jobban, mint...